2012. február 17., péntek
Már nincs nyomozás épülhet a hálózat,és épül is szépen.!!!
A rendőrségi nyomozások parkolási maffia ügyben lezárultak.
Mind a 2008-as nagy ügy és a 2010-es opel szervizes balhé.
Ez azt jelenti,hogy a rendőröktől a parkolóöröknrk már nem kell félniük ők már nem nyomoznak utánuk szabadon azt csinálnak amit akarnak.
Tréfás ezt kimondani de a reális valóság újra lehet építeni a hálózatukat a zsebre fizető autók új hálózatával.
Sanci,Cuccos,Takács,Moldvai már hol van és ez a hálózat továbbra is él…
Bár nem olyan intenzitással és szervezettséggel mint az ő korukban volt de akkor is mennek a dolgok továbbra is.
Bár Eisenschreiber András személyében van aki koordinálja és irányítsa ezt a hálózatot.
Nyugodtan megteheti ezt már nincs nyomozás,de valószínűleg ezt ő is nagyon jól tudja és él is a lehetőséggel.
DYNAMO.
Itt vannak a nagy mínuszok persze szokás szerint szarnak a fejünkre,forró tea stb….
Egy jó van ezekben a nagy hidegekbe,hogy a területi ellenőr urakat nem nagyon látni a munkaterületeken.
Úgy látszik rájuk nagyon kell vigyázni nehogy megfázzanak.
Bár azt rebesgetik,hogy valami külső céget akarnak megbízni a parkolóőrök ellenőrzésével.
Mint annak idején a Tedalost.
Akkor mi lenne a mostani területi ellenőr urakkal???
Szerintem András maradna a cégnél valami más funkcióban,a többieket meg kirúgnák.
Andrásnak nagy csókja van itt is a Sima Út Kft-nél. Bár itt is egyre több gyanúsdolga van.
Eisenschreiberék olyanok mint a patkányok.
Egy parkolóőrnek tanulnia kell egy területi ellenőrnek nem.
Érdekes eszmefuttatású levelet kaptunk ami elgondolkodtató és teljes mértékben igaz.
Ha egy parkolóőr a Sima Út Kft-nél vagy korábban a Böp Kft-nél akart dolgozni komoly tananyagot kellett megtanulnia szabályokat,díjtételeket stb…Utána ezekből vizsgát kellett írnia és aki gyenge eredményűt írt azt nem vették fel.
Ez rendjén van is.
De gondoljunk bele egy területi ellenőrt felvesznek akkor semmi ilyen nincs.
Gondoljon csak bele mindenki aki ellenőriz annál sokkal jobban tudja a szabályokat az aki ellenőrzi.
Itt van PL:Eisenschreiber András egy Keszthelyi Shell benzinkútról Nagykanizsaiként került a budapesti parkolási céghez egyik percről a másikra.
Nem,hogy a parkolási szabályokat nem ismerte,hanem még a város sem.
Az ilyen nulla tudású emberektől,hogy lehetett egyáltalán elvárni normális munkát akik azt sem tudták hol vannak és mik a szabályok.
Úgy látszik mind a Sima út mind a Böp Kft-nél pozíciókba az emberek nem tudásuk,hanem politikai kapcsolataik alapján nulla szakmai hozzáértéssel kerültek be.
Mintha a diák jobban tudná a tananyagot mint a tanár…
De a zsebre dolgozáshoz a parkolóőrök által összegyűjtött heti pénzek lesápolásához az első perctől kezdve értenek,abba nem kellett beletanulniuk az ment egyből.
AKela Vízért vagy WC-re ment!!!!
Ez a legérdekesebb opel szervizes videó.
Akela nevű parkolóőr be sem megy a szervizbe kihozzák neki a pénzt és azt az utcán veszi át és elmegy.
Amikor a BRFK-n ez a videót a rendőrök megnézték vajon,hogyan jutottak arra a megállapításra,hogy ez a parkolóőr vízért,vagy Wc-re ment be a szervízbe????
Az a legnagyobb bökkenő,hogy be sem ment a szervítbe!!!!!!
A rendőrök a médiából tudták meg,hogy a banda még nem hagyott fel a tekénységével.
A rendőrök a Brfk-n nézték a TV-t és megállapították,hogy abban az ügyben amibe 1 éve semmit nem tudnak csinálni,valakik mégis tudtak valamit csinálni.
Ami azt bizonyítja,hogy a bűnszervezet mégis él és virul és működik gőzerővel.
Na és ezután döntöttek úgy,hogy a telefonlehallgatásokat elindítják.
De ha 2009-juniusában nem lettek volna ezek a leleplező videó felvételek akkor talán az egész nyomozást lezárták volna eltusolva ugyanúgy mint az opel szervizes nyomozást.
A rendőrség szégyene..Ami egyik rendőr szerint bűncselekmény az a másik szerint nem az.
A Gyíknál lefolytatott házkutatás során amit a BRFK folytatott le,találtak régi pénzérméket és két fém detektort.
Ugye fémdetektorozni bűncselekmény,ami a földben van állami tulajdon ha talál valaki valamit az le kellene adnia,persze jutalmat kapna belőle.
Nos a Gyíknál lefolytatott házkutatás során a fémdetektorokat és az így egy csomó pénzérmét is lefoglaltak.
De mivel ők más üggyel foglalkoztak ezért feljelentést tettek visszaélés kulturális javakkal bűncselekmény gyanújával a XX.kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán.
A XX.kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztálya ezt a feljelentést elutasította szerintük nem történt bűncselekmény az ügyben.
Tehát röviden összefoglalva ami a BRFK Gazdaságvédelmi Főosztály vezetője szerint bűncselekmény az a XX.kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály vezetője szerint nem az!!!!
Na hát ez a Magyar rendőrség szégyene!!!!
Hihetetlen,hogy ez a bűnszervezet folymatosan újjá születik!!!
Megdöbbentő,hogy a parkolási maffia bűnszervezete bár mekkora pofont is kap mindig tovább él,feltámad,megújul.
Akár hogy is hívják a céget Böp Kft,Sima Út kft mindegy a lényeg a nagy zsebre mutyizás megy továbbra is.
Az elsődleges oka,hogy a parkolóőrök fizetése nagyon kevés ezért a kemény melóért.
A másodlagos oka,hogy az adott cégvezetőken nem nagyon érdekli az utcai korrupció,illetve meg olyan személyek alkalmazási akik má évek óta gyanúba keveredtek mint PL:Eisenschreiber András.
A Böp Kft idején ellenőzési csoport vezető helyettes volt,most az megújult Böp Kft-től teljesen elhatárolódó Sima Út Kft –nél is ugyanez a pozíciója.Na akkor hogyan is van ez?
A Sima út Kft tlejesen elhatárolja magát a Böp Kft-től állandóan azt hangsúlyozzák ők mások nem olyanok mint a Böp Kft volt annak idején. De ez csak a látszat mindenki tudja a Sima Út Kft ott folytatja ahol a Rusznák féle Böp Kft abba hagyta a dolgokat.
Viszlát Chucky
Chyckyt kirúgták januárban.
Sok információnk egyenlőre nincs az esetről.
Annyit tudunk,hogy valaki felnyomta őt a cégnél,hogy pénzt vett el tőle,ami nagyon kétes volt.
Három napig gondolkoztak mi legyen vele utána végül is közös megegyezéssel kirúgták őt.
Chucky amúgy jó rég óta a parkolócégnél dolgozott.
Amúgy ez olyan vicces őt azért rúgták ki mert korrupció gyanúba keveredett.
Eisenschreiber András nyilván valóan benne volt és van a parkoló maffiában pénzt kapott tőlük még a Takács banda fénykorában 2009-ben tömte a zsebét a Böp Kft-nél,de ez így mindenkinek elfogadott dolog a Sima Út Kft-nél és őt ezért nem bántják,neki ezt elnézik.
Még a média botrány sem érdekli őket ami Eisenschreiber András miatt volt és lesz!!!!
Szia Chucky V.Tomi minden szépet és jót kívánunk neked a jövöben.
Vidéki söpredék embrek gyűjtő helye a Sima út Kft
Mutasson nekünk valaki egy olyan személyt a Sima Út Kft ellenőrzési csoport vezetésében aki született pesti???
Hát a válasz egyenlő nullával.
Ő mind ilyen messzi vidékről szalasztott személyek akik feljöttek a fővárosba és karriert csináltak egy ilyen gusztustalan közutálatnak örvendő parkoló cégnél.
Büszkék magukra pedig senkik és mindig is azok a vidéki suttyó parasztok maradnak ahonnan jöttek.
Parkolóőr 150 ezer forintos nyaklánca.
A telefon lehallgatási anyagban Sanci és Z. azon beszélgetnek mekkora gyökér a IX.kerületi Tinódi utcai OTP biztonsági őre.
Csak 50 ezerért vett gyűrűt viszont Z. 150 ezerért vett nyakláncot és ezért királynak érzi magát és lekezelően beszél a biztonsági őrről.
Hát igen két parkolóőr között folyó beszélgetésből a maffia fénykorában az kristályosodik a legtisztábban ha valaki csak 50 ezerért tud gyűrűt venni az megvetendő ember.
Ők 150 ezer forintokért tudnak láncokat venni….
Sanci 500 ezres horgász felszerelést vett…..
Mindezt tették a havi 80 ezres fizetésükből.
Olyan illúziokban ne ringassa senki magát,hogy sok idő eltelt már úgysem lesz az egész ügyből semmi.
A bíróságot és a bírót baromira nem fogja érdekelni,hogy a Takács banda
azokat a bűncselekményeket amikért bíróság elé állították őket hány éve követte el.
Több száz milliós kár okoztak öncélú gazdagodási szándékkal,előre kitervelve jól szervezett
csoportban két éven keresztül.Tök mindegy,hogy 2007.szeptembere és 2009.szeptembere közötti időszakot öleli fel gyanúsítás és a bűnszervezet működési ideje és 2012.közpén végén kezdődő tárgyaláson nem bír majd jelentőséggel.
De még ha jogerős ítélet 3-4 év múlva lesz akkor se reménykedjen senki,hogy majd a bíróság elnéző lesz mert 8-9 éve követték el a bűncselekményeket a banda tagjai és azóta jól viselkedtek.
Javaslat a várakozási övezetek kiterjesztésére.
MAFFIA.
Ha ennyire durván nem is mint a videón látható,de valami hasonló módon működött a parkoló maffia is.
Gyanúsítottként hallgatták ki Juhász Ferencet.
Gyanúsítottként hallgatták ki Juhász Ferencet.
Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc országgyűlési képviselőt. Juhászt hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján.
A parlament december 23-án függesztette fel a szocialista képviselő mentelmi jogát. Az ügy alapja a honvédelmi tárcánál korábban történt lakásügyek: a gyanú szerint Juhász Ferenc miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati lakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.
Juhász a csütörtöki kihallgatásán panasszal élt a gyanúsítással szemben, tagadta a bűncselekmények elkövetését, és nem tett vallomást, írja közleményében a főügyészség.
http://index.hu/belfold/2012/02/09/gyanusitottkent_hallgattak_ki_juhasz_ferencet/
Gyanúsítottként hallgatta ki a Központi Nyomozó Főügyészség Juhász Ferenc országgyűlési képviselőt. Juhászt hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos feljelentése alapján.
A parlament december 23-án függesztette fel a szocialista képviselő mentelmi jogát. Az ügy alapja a honvédelmi tárcánál korábban történt lakásügyek: a gyanú szerint Juhász Ferenc miniszterként hozzájárult ahhoz, hogy valódi értékük töredékéért szolgálati lakásokat adjanak át minisztériumi felsővezetőknek és tábornokoknak.
Juhász a csütörtöki kihallgatásán panasszal élt a gyanúsítással szemben, tagadta a bűncselekmények elkövetését, és nem tett vallomást, írja közleményében a főügyészség.
http://index.hu/belfold/2012/02/09/gyanusitottkent_hallgattak_ki_juhasz_ferencet/
10-15 évet is kaphat Hunvald és Gál.
Gál Györgyöt sok száz milliós kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel, csalással, valamint hűtlen kezeléssel és hivatali visszaéléssel vádolják, és hasonló a vád Hunvald György esetében is. Az ügyész az első- és a másodrendű vádlottra a törvényben rögzített büntetési tétel felső határának a középmértékét meghaladó szabadságvesztések kiszabását kérte, valamint a bűnszervezeti minősítés miatt a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből való kizárást. A vádbeli minősítések alapján akár 10-15 év is kiszabható. Az ügyész közlése szerint csak ilyen súlyú büntetéseknek lehet visszatartó erejük e vádlottak, illetve mindazok esetében, akik hasonlóan gondolkoznak.
A vádhatóság képviselője mindazoknak, akik bagatellizálni próbálják a vádbeli korrupciós cselekményeket, mondván, hogy azoknak valójában nincs vagy legalábbis nem „megfogható” a sértettjük, azt tanácsolta: gondoljanak csak azoknak az önkormányzati ingatlanoknak a lakóira, akik éveken át bizonytalanságban éltek azért, mert egyes vádlottak baksisért eladták a fejük felől a házat, vagy azokra a nehéz sorsú, valóban rászoruló családokra, amelyek helyett egyedülálló huszonéves nő költözhetett a többszobás szociális bérlakásba csak azért, mert közeli viszonyban volt a döntési folyamat egyik résztvevőjével.
Hunvald György és Gál György esetében az ügyész a közügyektől való eltiltást, jelentős pénzmellékbüntetéseket és Gál vonatkozásában még a 366 milliós vádbeli vesztegetési pénz elkobzását is indítványozta. Továbbá a vádlottak közül többekre javasolt letöltendő szabadságvesztést, illetve felfüggesztettet, például Szabó Zoltán volt szocialista politikusra, aki országgyűlési képviselő volt és Hunvald elődje 1998 és 2002 között Erzsébetváros polgármesteri székében. Szabó Zoltán ellen többmilliós mobiltelefon-számlák és kerékbilincs levetetése miatt hűtlen kezelés és hivatali visszaélés a vád. Egy megvádolt ingatlan-értékbecslő esetében a foglalkozástól való eltiltást is indítványozta az ügyész.
Egyes vádlottaknál az ügyész súlyosító körülményként említette a korrupciós jelleget, a bűnhalmazatot, a folytatólagos elkövetést, az egykori szabad demokrata gazdasági bizottsági elnök, a szocialista polgármester és egy megvádolt jegyző esetében azt, hogy a hivatalukkal összefüggésben követték el a terhükre rótt cselekményeket, Gál György esetében a vesztegetés kimagaslóan nagy – 366 millió forintos – összegét. Az ügyész az enyhítő körülmények közé sorolta egyes vádlottak esetében, hogy azok kisgyermek eltartásáról gondoskodnak, idős korúak, illetve hogy életük során büntetlen előéletűek maradtak, ugyanis az ügyész szerint a mai világban értékelni kell, hogy valaki ilyen hosszú ideig nem került összeütközésbe a törvénnyel.
Hunvald György továbbra is ártatlannak mondja magát, a Hír TV-vel azt közölte: nem lepte meg az ügyész indítványa, és reméli, hogy végül fel fogják menteni, mert szerinte az ügyészség rossz értékbecslésre alapozta a vádat.
A Hunvald-ügy tárgyalása a jövő héten a védőbeszédekkel folytatódik, az elsőfokú ítélet kihirdetése egy hónap múlva várható a Fővárosi Törvényszéken. A vád három nagyobb ügycsoportban rögzíti azt a számos, különböző súlyú bűncselekményt, amely az erzsébetvárosi önkormányzatnál 2003 és 2009 között történt. Van ezek között sok száz milliós ingatlanpanama és fiktív tanácsadói szerződésekkel elkövetett több tíz milliós, illetve szociális bérlakások jogosulatlan kiutalásával kapcsolatos sokmilliós visszaélés csakúgy, mint néhány milliós vagy néhány százezer forintos, hivatali mobiltelefonok ingyenes használatával megvalósított bűncselekmény.
http://mno.hu/belfold/10-15-evet-is-kaphat-hunvald-es-gal-1046636
Havi 10 ezer forintos útdíj Budapesten?
Szerdán tárgyalja a kormány Tarlós István javaslatát a BKV finanszírozásának megoldásáról. A számítások szerint az eddigi támogatásokon felül 21 milliárd forintra van még szükség, hogy a cég idén ne legyen veszteséges. A főváros kész befizetni az összeget, ha a kormány jogszabálymódosítással lehetővé teszi a bevételeinek növelését. Tarlós nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet (a legbrutálisabbat) támogat: a havi tízezer forintos úthasználati díjat.
Az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné, áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal. A dokumentumban lévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.
Csakhogy az anyag számol a kockázatokkal is: az ellenőrizhetetlenség miatt még az 50 százalékos fizetési hajlandóság is kétséges, jelentős felháborodást vált ki a közvéleményből, és igazságtalan a keveset autózókkal szemben.
Tarlós (lapunk birtokába került) levelében kifejti a kormánynak, hogy a fővárosnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha a parlament jogszabálymódosítással lehetőséget biztosít a fővárosnak a bevételei növelésére. Felvázol számos lehetőséget erre: a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítását úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonását, a parkolási bevételek átcsoportosítását a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetőségét, vagy éppen a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentését.
A főváros javaslatai közé bekerült - információink szerint az egyik kerületi polgármester javaslatára - az úthasználati díj bevezetése is, amelyet az anyag eleve úgy tálal, mint a legkevésbé reális lehetőséget. A gazdasági tárca azonban a kormány elé kerülő véleményezésében épp ezt tartja támogathatónak, a többi lehetőséget nem. Hozzáteszik még, hogy a főváros a BKV-tarifák emeléséből is forráshoz hozzájuthatna. (Ezzel egyébként már elkésett Budapest, az éves bérleteket eladták, egy évközi emelés alig hozna többletet, sokakat viszont a bliccelés karmaiba taszajtana.)
Mennyi? 73! Mi 73? Mi mennyi?
A BKV idei vesztesége 73 milliárd forint. Ennek a felvállalásáról kell megegyeznie a fővárosi önkormányzatnak és a kormánynak valahogyan, mert ha nem sikerül, csődbe mehet a vállalat. A két fél más-más filozófiával tekint a finanszírozási hiány elhárításának módjára.
A főváros álláspontja szerint a legutóbbi közgyűlésen elmentek a végső határig: kilenc milliárd forintos gyorskölcsönt nyújtottak a BKV-nak, valamint hatmilliárd forintos támogatást. A kölcsönről már rég eldöntötték, hogy 2-3 hónap múlva támogatássá konvertálják, a BKV amúgy se tudná visszaadni. Ez eddig 15 milliárd forint, amihez a főváros vállalta, hogy kiszorít a BKV-ból még valahogyan ötmilliárd forintos költségmegtakarítást, ami így már 20 milliárd forintot tesz ki.
Az önfeláldozó tettért cserében a főváros vezetése azt várja, hogy a kormány oldja fel az egyébként évek óta normatívaként járó 32 milliárd forintos idei állami támogatás zárolását, és segítse hozzá a maradék 21 milliárd forint előteremtéséhez. Ehhez lett volna a sok fentebb vázolt Tarlós-féle verzió, amiből végül csak az úthasználati díj maradt támogatható (a gazdasági tárca szerint).
A gazdasági minisztérium ezt máshogy látja. Örülnek, hogy a főváros januárban előteremtett 20 milliárdot, ezért a zárolt 32 milliárdos állami támogatásból ők is feloldanának, de csak 20 milliárd forintot. 20 meg 20 az 40, sommázhatja magában Matolcsy György gazdasági miniszter. A BKV veszteségének hiányzó 33 milliárdját is fele-fele alapon képzelik el kifizetni, azaz az állami teher így 16,5 milliárd lesz. Erre fedezetet ad a még zárolásban maradt 12 milliárd forint, amihez hozzácsapnak az általános tartalékból négymilliárdot, és az állam részéről a feladat kipipálva, így a minisztérium.
A fővárosnak a saját 16,5 milliárdos részét a tárca szerint Budapestnek magának kell megoldani: felemeli a jegyárakat, és/vagy bevezeti saját hatáskörben az úthasználati díjat, legalábbis ez áll a tárca birtokunkba került jelentésében. Emellett Budapest refinanszírozhatja a lejáró hiteleket állami garancia mellett, és szoríthat még egyet a BKV-n, hátha még ez eddigieken túl is lehet spórolni.
A finanszírozás kérdésében a főváros javaslatainak és a gazdasági tárca véleményezésének alapján szerdai ülésén dönt a kormány.
http://index.hu/belfold/budapest/2012/01/30/havi_10_ezer_forintos_utdij_budapesten/
Az úthasználati díjat a főváros területén minden közutat használó gépkocsira meg kell váltani, papíralapú matrica formájában, ára a BKV-bérlethez hasonlóan havi 10 ezer forint lehet, meglétét pedig a rendőrség ellenőrizné, áll abban az anyagban, amit a kormány szerdai ülésén tárgyal. A dokumentumban lévő számítások szerint a bevezetést követően a 600 ezer fizetésre kötelezett gépkocsi tulajdonosa - 50 százalékos fizetési hajlandóságot és 10 százalékos autóletételt feltételezve - egy év alatt 32 milliárd forintot fizetne be a kasszába.
Csakhogy az anyag számol a kockázatokkal is: az ellenőrizhetetlenség miatt még az 50 százalékos fizetési hajlandóság is kétséges, jelentős felháborodást vált ki a közvéleményből, és igazságtalan a keveset autózókkal szemben.
Tarlós (lapunk birtokába került) levelében kifejti a kormánynak, hogy a fővárosnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha a parlament jogszabálymódosítással lehetőséget biztosít a fővárosnak a bevételei növelésére. Felvázol számos lehetőséget erre: a kerületek-főváros forrásmegosztás arányainak módosítását úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömegközlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonását, a parkolási bevételek átcsoportosítását a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének lehetőségét, vagy éppen a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 százalékosra csökkentését.
A főváros javaslatai közé bekerült - információink szerint az egyik kerületi polgármester javaslatára - az úthasználati díj bevezetése is, amelyet az anyag eleve úgy tálal, mint a legkevésbé reális lehetőséget. A gazdasági tárca azonban a kormány elé kerülő véleményezésében épp ezt tartja támogathatónak, a többi lehetőséget nem. Hozzáteszik még, hogy a főváros a BKV-tarifák emeléséből is forráshoz hozzájuthatna. (Ezzel egyébként már elkésett Budapest, az éves bérleteket eladták, egy évközi emelés alig hozna többletet, sokakat viszont a bliccelés karmaiba taszajtana.)
Mennyi? 73! Mi 73? Mi mennyi?
A BKV idei vesztesége 73 milliárd forint. Ennek a felvállalásáról kell megegyeznie a fővárosi önkormányzatnak és a kormánynak valahogyan, mert ha nem sikerül, csődbe mehet a vállalat. A két fél más-más filozófiával tekint a finanszírozási hiány elhárításának módjára.
A főváros álláspontja szerint a legutóbbi közgyűlésen elmentek a végső határig: kilenc milliárd forintos gyorskölcsönt nyújtottak a BKV-nak, valamint hatmilliárd forintos támogatást. A kölcsönről már rég eldöntötték, hogy 2-3 hónap múlva támogatássá konvertálják, a BKV amúgy se tudná visszaadni. Ez eddig 15 milliárd forint, amihez a főváros vállalta, hogy kiszorít a BKV-ból még valahogyan ötmilliárd forintos költségmegtakarítást, ami így már 20 milliárd forintot tesz ki.
Az önfeláldozó tettért cserében a főváros vezetése azt várja, hogy a kormány oldja fel az egyébként évek óta normatívaként járó 32 milliárd forintos idei állami támogatás zárolását, és segítse hozzá a maradék 21 milliárd forint előteremtéséhez. Ehhez lett volna a sok fentebb vázolt Tarlós-féle verzió, amiből végül csak az úthasználati díj maradt támogatható (a gazdasági tárca szerint).
A gazdasági minisztérium ezt máshogy látja. Örülnek, hogy a főváros januárban előteremtett 20 milliárdot, ezért a zárolt 32 milliárdos állami támogatásból ők is feloldanának, de csak 20 milliárd forintot. 20 meg 20 az 40, sommázhatja magában Matolcsy György gazdasági miniszter. A BKV veszteségének hiányzó 33 milliárdját is fele-fele alapon képzelik el kifizetni, azaz az állami teher így 16,5 milliárd lesz. Erre fedezetet ad a még zárolásban maradt 12 milliárd forint, amihez hozzácsapnak az általános tartalékból négymilliárdot, és az állam részéről a feladat kipipálva, így a minisztérium.
A fővárosnak a saját 16,5 milliárdos részét a tárca szerint Budapestnek magának kell megoldani: felemeli a jegyárakat, és/vagy bevezeti saját hatáskörben az úthasználati díjat, legalábbis ez áll a tárca birtokunkba került jelentésében. Emellett Budapest refinanszírozhatja a lejáró hiteleket állami garancia mellett, és szoríthat még egyet a BKV-n, hátha még ez eddigieken túl is lehet spórolni.
A finanszírozás kérdésében a főváros javaslatainak és a gazdasági tárca véleményezésének alapján szerdai ülésén dönt a kormány.
http://index.hu/belfold/budapest/2012/01/30/havi_10_ezer_forintos_utdij_budapesten/
Kezdődik a tábornokper.
Hétfőn kezdődik a tábornokper tárgyalása a Kaposvári Törvényszéken. Az eljárásban – a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkára mellett – három dandártábornok, hat ezredes, két alezredes, egy őrnagy és négy polgári személy szerepel – írja a Magyar Nemzet.
A bíróság várhatóan több hónapon át tárgyalja majd az ügyet, az ügyészség 39 tanú meghallgatását indítványozta. A vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség nyújtotta be bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
A vád szerint a dandártábornokok megállapodtak, hogy a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét visszakérik. A cégek akkor juthattak hozzá a megrendeléshez, ha az összegből visszaosztottak. A katonai vezetők bevonták az ügybe Fapál Lászlót, a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkárát is – írja a hétfői Magyar Nemzet.
http://mno.hu/belfold/kezdodik-a-tabornokper-1047097
A bíróság várhatóan több hónapon át tárgyalja majd az ügyet, az ügyészség 39 tanú meghallgatását indítványozta. A vádiratot a Budapesti Katonai Ügyészség nyújtotta be bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt.
A vád szerint a dandártábornokok megállapodtak, hogy a honvédség beszállítóinak kifizetett közpénz egy részét visszakérik. A cégek akkor juthattak hozzá a megrendeléshez, ha az összegből visszaosztottak. A katonai vezetők bevonták az ügybe Fapál Lászlót, a Gyurcsány-kormány közigazgatási államtitkárát is – írja a hétfői Magyar Nemzet.
http://mno.hu/belfold/kezdodik-a-tabornokper-1047097
NYÍLT LEVÉL.
Vitézy Dávidnak, a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. vezérigazgatójának.
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Alulírottak Autósok Szövetsége, Emberibb Parkolásért Mozgalom Egyesület (1158 Budapest, Drégelyvár u. 53. V/23., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék a 11.117 lajstromszámon) nyílt levélben fordulunk Önhöz. Nyílt levélben tesszük fel azokat a kérdéseket, amik autósok ezreit foglalkoztatják. Olyan autósok ezreit, akik nyögik az üzemanyagárakat, fizetik a magas átírási díjakat, fizetik a magyar autópark elöregedését és így a környezetterhelést elősegítő, regisztrációs adóként aposztrofált törvénytelen vámot, az Európában példátlan szigorral behajtott és magántársaságokba kiszervezett parkolási sarcot, behajtási díjat, megemelt és kiterjesztett autópályadíjat, baleseti adót, objektív felelősségen alapuló sokszorosára emelt szabálysértési bírságokat és még ki tudja hányféle terhet.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Kérjük, hogy nevezze meg, milyen szerződésben vállalta Budapest egykori vezetése, hogy a metróépítésért cserében bevezetjük az ún. dugódíjat, és az a jelenlegi lecsökkent forgalmi adatok mellett nem vált-e okafogyottá? Sorolja fel, milyen hatástanulmányok ismeretében döntött úgy a főváros, hogy kész vállalni ezt a kötelezettséget. Készült-e hatástanulmány, hogy hol lehet elhelyezni a gépkocsikat a tervezett övezeten kívül? Ugyanis az elmúlt 10 évben nemhogy nem épültek P+R vagy P+Gy parkolóhelyek, hanem éppenséggel felszámolták azokat, illetve az eredetileg ezen célt szolgáló területeket eladták, beépítették, illetve fizetőssé tették. Készült-e hatástanulmány, hogy a BKV jelenlegi (és kiemelten környezetszennyező) járműparkja elbírja-e a megnövekedő utasforgalmat, s ha nem, hány (és milyen üzemanyaggal működő) jármű beszerzésére kell sort keríteni a dugódíj bevezetésével egyidejűleg? Készült-e hatástanulmány a dugódíj mértékére nézve, milyen hatással lesz a belvárosi parkolási övezetek kihasználtságára, azok működtetése veszteségesbe fordul-e?
Minek alapján határozzák meg a dugódíj pesti övezeti határát a Hungária krt. vonalában? Milyen hatással lesz az intézkedés a Rákóczi-híd és az Árpád-híd forgalmára, és ezen a szakaszon milyen mértékű környezeti terhelésnövekedésre, és egészségkárosodásra számíthatnak az ott élő illetve közlekedő, ezáltal hátrányt szenvedő állampolgárok?
Készült-e olyan szabályozás, ami a környezetbarát üzemanyaggal közlekedő járművek elterjedését elősegítené? (elektromos meghajtású, CNG, LPG, vagy hibrid járművekre vonatkozóan ingyenes vagy kedvezményes parkolási díj, különböző adóterhek elengedése vagy jelentős mérséklése?)
Felmérték-e, hogy milyen költségei lesznek egy behajtási rendszer felállításának és működtetésének, kitermeli-e egyáltalán azt a dugódíj, vagy az adófizetők pénzéből támogatnak egy veszteséges üzemeltetést? Kiszervezik-e ennek működtetését, ismét magáncégek bevonásával tervezik-e a főváros hatósági feladatait ellátni?
Megvizsgálták-e, hogy a drasztikus, sok érdeket sértő és árakat emelő, így inflációt gerjesztő lépésen kívül milyen lehetőségei lehetnek a fővárosnak a városi forgalom tisztábbá tételére?
Kérjük, kezdjék meg a társadalmi párbeszédet az autós képviseletekkel a fenti témában.
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy civil partnereik között kizárólag tömegközlekedési és kerékpáros szervezetek találhatóak meg. A többséget képviselő, és adófizető autós és fuvaros képviseletek közül senkit sem tekintenek partnernek? Kérjük, hogy sokak életét hosszú évekre befolyásoló döntéseiket ne hozzák meg az érdekeltekkel történő egyeztetés nélkül.
Budapest, 2012. január 26.
Tisztelettel: Emberibb Parkolásért Mozgalom
Autósok Szövetsége - civil szerveződés
http://empamo.gportal.hu/gindex.php?pg=33653118&nid=6133454
Tisztelt Vezérigazgató Úr!
Alulírottak Autósok Szövetsége, Emberibb Parkolásért Mozgalom Egyesület (1158 Budapest, Drégelyvár u. 53. V/23., nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék a 11.117 lajstromszámon) nyílt levélben fordulunk Önhöz. Nyílt levélben tesszük fel azokat a kérdéseket, amik autósok ezreit foglalkoztatják. Olyan autósok ezreit, akik nyögik az üzemanyagárakat, fizetik a magas átírási díjakat, fizetik a magyar autópark elöregedését és így a környezetterhelést elősegítő, regisztrációs adóként aposztrofált törvénytelen vámot, az Európában példátlan szigorral behajtott és magántársaságokba kiszervezett parkolási sarcot, behajtási díjat, megemelt és kiterjesztett autópályadíjat, baleseti adót, objektív felelősségen alapuló sokszorosára emelt szabálysértési bírságokat és még ki tudja hányféle terhet.
Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Kérjük, hogy nevezze meg, milyen szerződésben vállalta Budapest egykori vezetése, hogy a metróépítésért cserében bevezetjük az ún. dugódíjat, és az a jelenlegi lecsökkent forgalmi adatok mellett nem vált-e okafogyottá? Sorolja fel, milyen hatástanulmányok ismeretében döntött úgy a főváros, hogy kész vállalni ezt a kötelezettséget. Készült-e hatástanulmány, hogy hol lehet elhelyezni a gépkocsikat a tervezett övezeten kívül? Ugyanis az elmúlt 10 évben nemhogy nem épültek P+R vagy P+Gy parkolóhelyek, hanem éppenséggel felszámolták azokat, illetve az eredetileg ezen célt szolgáló területeket eladták, beépítették, illetve fizetőssé tették. Készült-e hatástanulmány, hogy a BKV jelenlegi (és kiemelten környezetszennyező) járműparkja elbírja-e a megnövekedő utasforgalmat, s ha nem, hány (és milyen üzemanyaggal működő) jármű beszerzésére kell sort keríteni a dugódíj bevezetésével egyidejűleg? Készült-e hatástanulmány a dugódíj mértékére nézve, milyen hatással lesz a belvárosi parkolási övezetek kihasználtságára, azok működtetése veszteségesbe fordul-e?
Minek alapján határozzák meg a dugódíj pesti övezeti határát a Hungária krt. vonalában? Milyen hatással lesz az intézkedés a Rákóczi-híd és az Árpád-híd forgalmára, és ezen a szakaszon milyen mértékű környezeti terhelésnövekedésre, és egészségkárosodásra számíthatnak az ott élő illetve közlekedő, ezáltal hátrányt szenvedő állampolgárok?
Készült-e olyan szabályozás, ami a környezetbarát üzemanyaggal közlekedő járművek elterjedését elősegítené? (elektromos meghajtású, CNG, LPG, vagy hibrid járművekre vonatkozóan ingyenes vagy kedvezményes parkolási díj, különböző adóterhek elengedése vagy jelentős mérséklése?)
Felmérték-e, hogy milyen költségei lesznek egy behajtási rendszer felállításának és működtetésének, kitermeli-e egyáltalán azt a dugódíj, vagy az adófizetők pénzéből támogatnak egy veszteséges üzemeltetést? Kiszervezik-e ennek működtetését, ismét magáncégek bevonásával tervezik-e a főváros hatósági feladatait ellátni?
Megvizsgálták-e, hogy a drasztikus, sok érdeket sértő és árakat emelő, így inflációt gerjesztő lépésen kívül milyen lehetőségei lehetnek a fővárosnak a városi forgalom tisztábbá tételére?
Kérjük, kezdjék meg a társadalmi párbeszédet az autós képviseletekkel a fenti témában.
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy civil partnereik között kizárólag tömegközlekedési és kerékpáros szervezetek találhatóak meg. A többséget képviselő, és adófizető autós és fuvaros képviseletek közül senkit sem tekintenek partnernek? Kérjük, hogy sokak életét hosszú évekre befolyásoló döntéseiket ne hozzák meg az érdekeltekkel történő egyeztetés nélkül.
Budapest, 2012. január 26.
Tisztelettel: Emberibb Parkolásért Mozgalom
Autósok Szövetsége - civil szerveződés
http://empamo.gportal.hu/gindex.php?pg=33653118&nid=6133454
Politikai pornográfia: SZDSZ+MDF+MSZP=DK
Boros Bánk Levente
Csupán nemrég akadtam rá Eörsi Mátyás, a néhai SZDSZ egykori ügyvivőjének víziójára Gyurcsány Ferenc jelenlegi pártjának (Demokratikus Koalíció) jövőjét illetően. (Amely párthoz „egyszerű tagként” egyébként nemrégiben csatlakozott a volt szabad demokrata.)
Eörsi a Népszabadság kérdésére ezt válaszolta 2011. október 27-én: „Ha Gyurcsány Ferencnek sikerül egyesítenie az SZDSZ igazságát, az MDF nemességét és az MSZP szerethetőségét, akkor ebből még bármi lehet.”
Megvallom férfiasan: többször kellett elolvasnom az idézetet, ugyanis nem nagyon hittem el azt, amit láttam, értelmezni pedig végképp nem tudtam – egy darabig.
Mi is volt oly meglepő számomra?
Először is: 2011-ben három bukott pártról mint követendő példáról beszélni nem más, mint igazi politikai fekete humor.
Másodszor, e három párthoz olyan (pozitív) fogalmakat társítani, mint amikhez Eörsinek volt érkezése, már sokkal inkább a politikai science fiction területére vezet bennünket.
Míg harmadszor, a három párt perverz frigyének gyümölcseként megszülető negyedik formáció látomása egyenesen színtiszta politikai pornográfia.
A műfajok ilyetén kavalkádja ellenére meggyőztem magam, hogy valóban azt látom, amit, így gondolkodásom az értelmezési szakaszba lépett. Kezdeti elbizonytalanodásomat talán az okozhatta, hogy a három említett párt azon időszakával próbáltam azonosítani a fenti – egyébként pozitív kicsengésű – fogalmakat, amikor azok erejük teljében voltak. Sokadszori olvasást követően aztán két évtizedes perspektívába helyeztem a Liberális Internacionálé volt alelnökének – még mindig Eörsi Mátyásról beszélünk – szavait, és végül megértettem, miről is beszélhet.
Hiszen az SZDSZ–MDF–MSZP triász végnapjaira, nem pedig hőskorára érdemes asszociálnunk, különösen akkor, ha a végeredményt magában a Demokratikus Koalícióban látjuk testet ölteni. (Amelyet korábban úgy is jellemeztem, mint ahova összefújta a hazai politikai szemetet a szél.) Ennek fényében pedig már pofonegyszerű a dolgunk: az SZDSZ igazsága – a saját értelmezési keretemben – abban a pálfordulásban rejlik, amelyet akkor hajtott végre, mikor 1994-ben a többéves antikommunista-színlelést követően összebútorozott a volt kommunista párt utódpártjával, az MSZP-vel. De sajátos SZDSZ-es igazságnak foghatjuk fel azt is, ahogyan 2008-ban de jure hatalmon tartották az MSZP-t, miközben de facto már régen a népakarat ellenében kormányoztak.
Az MDF esetében azon nemességet látom felsejleni a DK jövőjében, ahogy 2004-ben kizárta alapítóit a pártból (többek között és elsősorban az 1987-es lakiteleki szellemiség megtestesítőjét, Lezsák Sándort). Vagy gondolhatunk az MDF-et balra toló Dávid–Herényi tandem „nemes” gesztusára, ahogyan kihívójukat, Almássy Kornélt kényszerítették visszalépésre a maradék MDF elnöki pozíciójáért folytatott verseny finisében.
Mindemellett az MSZP „szerethetősége” továbbra is igazi talány. Egyedül Medgyessy Péter esetlen, csetlő-botló jelensége sejlett fel számomra a múltból, mint akire úgy tekinthettek néhányan, mint a politikába belecsöppent „nép fia”, aki végül áldozatává is vált az SZDSZ hatalmi játékának és az azt meglovagoló Gyurcsány-puccsnak. Bár lehet, hogy az MSZMP-utódpárt azok számára valóban szerethető, akik pozitív érzésekkel gondolnak vissza a rendszerváltozás előtti időszakra, így a kommunistából demokratává avanzsált politikusok – élükön Horn Gyula és Lendvai Ildikó – jelenléte közéletünkben jóleső nosztalgiával tölt(ött) el egyeseket.
Rakjuk végül össze a fenti politikai kirakós darabkáit: a kozmopolita–liberális SZDSZ-ből, a politikai bájait opportunista módon áruló (volt) MDF-ből, és a (volt) kommunistákkal, így a kommunizmus örökségével a mai napig terhelt MSZP-ből kirajzolódó kép végül a Gyurcsány-pártot adná ki?
Ha a válasz valóban igen, akkor csupán egyetlen – költői – kérdésem maradt: biztos, hogy huszonkét évvel az első szabad választások után pont egy olyan pártra lenne szüksége Magyarországnak, amely bukott pártok eszmeiségét és bukott politikusait egyesíti?!
http://mno.hu/bblog/politikai-pornografia-szdszmdfmszpdk-1051824
Csupán nemrég akadtam rá Eörsi Mátyás, a néhai SZDSZ egykori ügyvivőjének víziójára Gyurcsány Ferenc jelenlegi pártjának (Demokratikus Koalíció) jövőjét illetően. (Amely párthoz „egyszerű tagként” egyébként nemrégiben csatlakozott a volt szabad demokrata.)
Eörsi a Népszabadság kérdésére ezt válaszolta 2011. október 27-én: „Ha Gyurcsány Ferencnek sikerül egyesítenie az SZDSZ igazságát, az MDF nemességét és az MSZP szerethetőségét, akkor ebből még bármi lehet.”
Megvallom férfiasan: többször kellett elolvasnom az idézetet, ugyanis nem nagyon hittem el azt, amit láttam, értelmezni pedig végképp nem tudtam – egy darabig.
Mi is volt oly meglepő számomra?
Először is: 2011-ben három bukott pártról mint követendő példáról beszélni nem más, mint igazi politikai fekete humor.
Másodszor, e három párthoz olyan (pozitív) fogalmakat társítani, mint amikhez Eörsinek volt érkezése, már sokkal inkább a politikai science fiction területére vezet bennünket.
Míg harmadszor, a három párt perverz frigyének gyümölcseként megszülető negyedik formáció látomása egyenesen színtiszta politikai pornográfia.
A műfajok ilyetén kavalkádja ellenére meggyőztem magam, hogy valóban azt látom, amit, így gondolkodásom az értelmezési szakaszba lépett. Kezdeti elbizonytalanodásomat talán az okozhatta, hogy a három említett párt azon időszakával próbáltam azonosítani a fenti – egyébként pozitív kicsengésű – fogalmakat, amikor azok erejük teljében voltak. Sokadszori olvasást követően aztán két évtizedes perspektívába helyeztem a Liberális Internacionálé volt alelnökének – még mindig Eörsi Mátyásról beszélünk – szavait, és végül megértettem, miről is beszélhet.
Hiszen az SZDSZ–MDF–MSZP triász végnapjaira, nem pedig hőskorára érdemes asszociálnunk, különösen akkor, ha a végeredményt magában a Demokratikus Koalícióban látjuk testet ölteni. (Amelyet korábban úgy is jellemeztem, mint ahova összefújta a hazai politikai szemetet a szél.) Ennek fényében pedig már pofonegyszerű a dolgunk: az SZDSZ igazsága – a saját értelmezési keretemben – abban a pálfordulásban rejlik, amelyet akkor hajtott végre, mikor 1994-ben a többéves antikommunista-színlelést követően összebútorozott a volt kommunista párt utódpártjával, az MSZP-vel. De sajátos SZDSZ-es igazságnak foghatjuk fel azt is, ahogyan 2008-ban de jure hatalmon tartották az MSZP-t, miközben de facto már régen a népakarat ellenében kormányoztak.
Az MDF esetében azon nemességet látom felsejleni a DK jövőjében, ahogy 2004-ben kizárta alapítóit a pártból (többek között és elsősorban az 1987-es lakiteleki szellemiség megtestesítőjét, Lezsák Sándort). Vagy gondolhatunk az MDF-et balra toló Dávid–Herényi tandem „nemes” gesztusára, ahogyan kihívójukat, Almássy Kornélt kényszerítették visszalépésre a maradék MDF elnöki pozíciójáért folytatott verseny finisében.
Mindemellett az MSZP „szerethetősége” továbbra is igazi talány. Egyedül Medgyessy Péter esetlen, csetlő-botló jelensége sejlett fel számomra a múltból, mint akire úgy tekinthettek néhányan, mint a politikába belecsöppent „nép fia”, aki végül áldozatává is vált az SZDSZ hatalmi játékának és az azt meglovagoló Gyurcsány-puccsnak. Bár lehet, hogy az MSZMP-utódpárt azok számára valóban szerethető, akik pozitív érzésekkel gondolnak vissza a rendszerváltozás előtti időszakra, így a kommunistából demokratává avanzsált politikusok – élükön Horn Gyula és Lendvai Ildikó – jelenléte közéletünkben jóleső nosztalgiával tölt(ött) el egyeseket.
Rakjuk végül össze a fenti politikai kirakós darabkáit: a kozmopolita–liberális SZDSZ-ből, a politikai bájait opportunista módon áruló (volt) MDF-ből, és a (volt) kommunistákkal, így a kommunizmus örökségével a mai napig terhelt MSZP-ből kirajzolódó kép végül a Gyurcsány-pártot adná ki?
Ha a válasz valóban igen, akkor csupán egyetlen – költői – kérdésem maradt: biztos, hogy huszonkét évvel az első szabad választások után pont egy olyan pártra lenne szüksége Magyarországnak, amely bukott pártok eszmeiségét és bukott politikusait egyesíti?!
http://mno.hu/bblog/politikai-pornografia-szdszmdfmszpdk-1051824
Vádat emeltek Wieszt Jánosék ügyében
Vádat emelt szerdán a Központi Nyomozó Főügyészség Wieszt János, Újbuda önkormányzatának egykori vagyongazdálkodási bizottsági elnöke és társai ellen; a volt szocialista politikust "fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetéssel", a két ügyvédet vesztegetést állítva elkövetett, befolyással üzérkedéssel vádolják.
A főügyészségnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint G. István Bertalan vállalkozó 2010. május 17-én tett feljelentést Weiszt János ellen, ehhez egy 2007-ben, rejtett kamerával készített felvételt csatolt. A felvételen látható, amint Wieszt János 2007. július közepén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Krisztina körúti irodájában 2,2 millió forint összeget vesz át a feljelentőtől. A vállalkozó a felvételt néhány nappal a feljelentés megtétele előtt feltöltötte egy videomegosztó portálra.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség által indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le.
Mint a közlemény megjegyzi: a nyomozás során megállapították, hogy a vállalkozó az általa korábban bérelt XI. kerületi üzlethelyiségre 2005 októberében vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A kérelem benyújtását követően az ügyészség szerint felkereste őt az egyik vádlott ügyvéd, B. Péter András - aki a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának külsős tagjaként tevékenykedett - azzal, hogy az adásvétel csak úgy jöhet létre, ha a vállalkozó átad neki 8 millió 250 ezer forintot. A vádhatóság szerint a jogász azt a látszatot keltette, hogy azt az értékesítésről döntő személyeknek továbbítja. "Miután a kapcsolatai felhasználásával G. István Bertalan ellenőrizte azt, hogy a tőle pénzt kérő ügyvéd önkormányzati kapcsolataira vonatkozó állításainak van alapjuk, az összeget 2005. november 3-án az ügyvédnek átadta" - olvasható a közleményben. A pénz átadása után a vállalkozóval adásvételi szerződést kötött az önkormányzat.
A vállalkozó 2007 áprilisában egy általa bérelt másik önkormányzati ingatlanra is vételi kérelmet nyújtott be. Wieszt János - aki ekkor a XI. kerület önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt - egy a vállalkozótól kért személyes találkozón előbb 1,5 millió, majd 2,2 millió forint megfizetését kérte azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a vállalkozó tulajdonában lévő kft.-nek értékesítse.
A vállalkozó 2007 júliusában - a rejtett kamerával rögzített felvétel tanúsága szerint is - átadta a kért összeget Wieszt Jánosnak. Az adásvételi szerződést 2007 októberében megkötötték. A vádhatóság szerint a szerződéskötés után Wieszt János további egymillió forintot követelt a vállalkozótól arra hivatkozva, hogy a korábbi címen található, harmadik ingatlanra, egy 24 négyzetméteres lakásra kizárólag az ő vételi szándéka miatt írtak ki nyilvános pályázatot, de a feljelentő ekkor már nem volt hajlandó fizetni.
Egy másik vádpont szerint az önkormányzat 2007 novemberében pályázatot írt ki egy másik, Kosztolányi Dezső téri üzlethelyiség bérleti jogának értékesítésére. Egy másik vállalkozó, D. Zoltán László közölte a korábban már egyéb ügyeiben eljáró B. Sándor ügyvéddel, hogy a bérleti jogot meg kívánja szerezni. A jogász közölte a vállalkozóval, hogy a pályázat megnyeréséhez ötmillió forintot kell fizetnie "kenőpénzként", amelyet ő "a megfelelő helyre" továbbít, vagyis azt a döntésben illetékes személynek kell kifizetni a bérleti jog megszerzése érdekében - olvasható a közleményben. A vállalkozó a kért összegből félmillió forintot készpénzben átadott az ügyvédnek, a fennmaradó 4,5 millió forintot pedig átutalta az ügyvéd bankszámlájára. A bérleti szerződést 2008 februárjában a vállalkozó cégével megkötötte az önkormányzat.
Wieszt János 2010 júniusától novemberig őrizetben, majd előzetes letartóztatásban, 2010 novemberétől 2011 augusztusig házi őrizetben volt, azóta lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A további két vádlott szabadlábon védekezik.
Az ügy a bűncselekmény tárgyára tekintettel kiemelt jelentőségű ügynek minősül, amelyben a Fővárosi Törvényszék soron kívül köteles eljárni.
A Wieszt-ügy 2010 májusában pattant ki. Akkor az index.hu portálon megjelent videofelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó. A Fidesz helyi szervezete a videofelvétel alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.
Wieszt János akkor ártatlanságát hangoztatta, illetve azt mondta, hogy a politika áldozata. A nyomozó ügyészek 2010. június közepén meggyanúsították, és a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását.
http://www.stop.hu/belfold/vadat-emeltek-wieszt-janosek-ugyeben/991179/
A főügyészségnek az MTI-hez szerdán eljuttatott közleménye szerint G. István Bertalan vállalkozó 2010. május 17-én tett feljelentést Weiszt János ellen, ehhez egy 2007-ben, rejtett kamerával készített felvételt csatolt. A felvételen látható, amint Wieszt János 2007. július közepén a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Krisztina körúti irodájában 2,2 millió forint összeget vesz át a feljelentőtől. A vállalkozó a felvételt néhány nappal a feljelentés megtétele előtt feltöltötte egy videomegosztó portálra.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség által indított nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség korrupció elleni ügyek osztálya folytatta le.
Mint a közlemény megjegyzi: a nyomozás során megállapították, hogy a vállalkozó az általa korábban bérelt XI. kerületi üzlethelyiségre 2005 októberében vételi kérelmet nyújtott be az önkormányzathoz. A kérelem benyújtását követően az ügyészség szerint felkereste őt az egyik vádlott ügyvéd, B. Péter András - aki a XI. kerületi önkormányzat jogi bizottságának külsős tagjaként tevékenykedett - azzal, hogy az adásvétel csak úgy jöhet létre, ha a vállalkozó átad neki 8 millió 250 ezer forintot. A vádhatóság szerint a jogász azt a látszatot keltette, hogy azt az értékesítésről döntő személyeknek továbbítja. "Miután a kapcsolatai felhasználásával G. István Bertalan ellenőrizte azt, hogy a tőle pénzt kérő ügyvéd önkormányzati kapcsolataira vonatkozó állításainak van alapjuk, az összeget 2005. november 3-án az ügyvédnek átadta" - olvasható a közleményben. A pénz átadása után a vállalkozóval adásvételi szerződést kötött az önkormányzat.
A vállalkozó 2007 áprilisában egy általa bérelt másik önkormányzati ingatlanra is vételi kérelmet nyújtott be. Wieszt János - aki ekkor a XI. kerület önkormányzat vagyongazdálkodási bizottságának elnöke volt - egy a vállalkozótól kért személyes találkozón előbb 1,5 millió, majd 2,2 millió forint megfizetését kérte azért, hogy az önkormányzat az üzlethelyiséget a vállalkozó tulajdonában lévő kft.-nek értékesítse.
A vállalkozó 2007 júliusában - a rejtett kamerával rögzített felvétel tanúsága szerint is - átadta a kért összeget Wieszt Jánosnak. Az adásvételi szerződést 2007 októberében megkötötték. A vádhatóság szerint a szerződéskötés után Wieszt János további egymillió forintot követelt a vállalkozótól arra hivatkozva, hogy a korábbi címen található, harmadik ingatlanra, egy 24 négyzetméteres lakásra kizárólag az ő vételi szándéka miatt írtak ki nyilvános pályázatot, de a feljelentő ekkor már nem volt hajlandó fizetni.
Egy másik vádpont szerint az önkormányzat 2007 novemberében pályázatot írt ki egy másik, Kosztolányi Dezső téri üzlethelyiség bérleti jogának értékesítésére. Egy másik vállalkozó, D. Zoltán László közölte a korábban már egyéb ügyeiben eljáró B. Sándor ügyvéddel, hogy a bérleti jogot meg kívánja szerezni. A jogász közölte a vállalkozóval, hogy a pályázat megnyeréséhez ötmillió forintot kell fizetnie "kenőpénzként", amelyet ő "a megfelelő helyre" továbbít, vagyis azt a döntésben illetékes személynek kell kifizetni a bérleti jog megszerzése érdekében - olvasható a közleményben. A vállalkozó a kért összegből félmillió forintot készpénzben átadott az ügyvédnek, a fennmaradó 4,5 millió forintot pedig átutalta az ügyvéd bankszámlájára. A bérleti szerződést 2008 februárjában a vállalkozó cégével megkötötte az önkormányzat.
Wieszt János 2010 júniusától novemberig őrizetben, majd előzetes letartóztatásban, 2010 novemberétől 2011 augusztusig házi őrizetben volt, azóta lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. A további két vádlott szabadlábon védekezik.
Az ügy a bűncselekmény tárgyára tekintettel kiemelt jelentőségű ügynek minősül, amelyben a Fővárosi Törvényszék soron kívül köteles eljárni.
A Wieszt-ügy 2010 májusában pattant ki. Akkor az index.hu portálon megjelent videofelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó. A Fidesz helyi szervezete a videofelvétel alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.
Wieszt János akkor ártatlanságát hangoztatta, illetve azt mondta, hogy a politika áldozata. A nyomozó ügyészek 2010. június közepén meggyanúsították, és a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását.
http://www.stop.hu/belfold/vadat-emeltek-wieszt-janosek-ugyeben/991179/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)