Egyre kegyetlenebbek az összezsúfolt rabok

Ez a cikk 2 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a témához kapcsolódó frissebb cikkekre kíváncsi, válasszon az alábbiak közül:
Európában csak az olasz börtönök zsúfoltabbak a magyarnál, itthon tíz férőhelyre már 14 rab jut, ráadásul egyre növekszik a számuk, miközben a börtönőrök, nevelők nem lettek többen. Néhány hete összevarrta megkínzott zárkatársa száját egy elítélt, a szakértők szerint ez az eset is arra bizonyíték, hogy minél többen szoronganak minél kisebb helyen, annál brutálisabbak a konfliktusaik. Magyarország mindemellett szerencsés, mert bár a rabok között a kényszerítés vagy a súlyos testi sértések száma néhány év alatt gyakorlatilag megduplázódott, börtönlázadás még nem volt.
Január 22-én két fiatalkorú rab várt a másnapi szállítására a kaposvári börtönben. Az egyik, akit már elítéltek, brutálisan megkínozta a társát, aki még csak előzetes letartóztatásban volt: a fiút társa összeverte, a száját tűvel és cérnával összevarrta, és azzal is megfenyegette, hogy eszik a húsából. Az intézetparancsnok kényszerítés bűntettének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárást kezdeményezett, és azonnali vizsgálat is indult a börtönben. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a történtekről kiadott közleményében megjegyezte, hogy a Somogy megyei börtön telítettsége tartósan meghaladja a 180 százalékot, mivel a büntetés-végrehajtás minden előzetes letartóztatásban levő fogvatartottat köteles befogadni, a szűkös kapacitások ellenére is.

hirdetés

Nem csak a kaposvári börtön van ilyen helyzetben, tavaly országosan 137 százalékos volt a börtönök telítettsége. A rabok száma már jelentősen túllépi a 17 ezret, és az eddigi tendencia alapján ez még tovább növekedhet: 2008 óta ugyanis, amikor a legalacsonyabb, 118 százalékos volt a férőhelyek kihasználtsága, folyamatosan növekszik a zsúfoltság. Az előzetesben levő foglyok száma ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt volt, és a jogerősen elítéltek száma is hasonló mértékben nőtt. Az ombudsman 2009-es börtönvizsgálatában a Baranya megyei börtönből számolt be olyan egyszemélyes zárkákról, amelyben két darab háromemeletes ágyon hatan aludtak. Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy a zsúfoltság nem csak a raboknak rossz, hanem az őröknek is, hiszen megterhelőbbé válik a munkájuk.
Az [origo] arra volt kíváncsi, hogy a zsúfoltsággal párhuzamosan növekszik-e a fogvatartottak közötti erőszakos cselekmények száma és brutalitása, kihozhat-e az egyébként békés rabokból is kíméletlen agressziót, hogy egyre többen vannak egy zárkában, miközben a börtönök jelenleg nincsenek olyan anyagi helyzetben, hogy a börtönőrök vagy nevelők számát növelhetnék.
A gyenge pontot kell elrejteni
Ha egy zárkában három helyett öt fogvatartott van, nyilván kevésbé ellenőrizhetők, jobban ki tudják használni vagy kijátszani a személyzetet - mondta az [origo]-nak Fliegauf Gergely börtönpszichológus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Ezt a helyzetet az áldozat típusú rabok megsínylik, a "ragadozók" viszont előnyt kovácsolhatnak belőle. Ilyen esetekben könnyebben kialakulnak az érdekszövetségek a börtöntársadalomban. Az erősebbek maguk köré gyűjtik a gyengébbeket, és az így kialakult gengek rivalizálni kezdenek egymással, igaz, a gengesedés Magyarországon - mondjuk Nyugat-Európával szemben - még nem jellemző.
A börtönben nem is feltétlenül a bezártság jelenti a legnagyobb terhet az elítéltek számára, hanem a társakkal való kényszerű együttélés - mondta Fliegauf Gergely. A börtönben az elítéltek meg vannak fosztva a magánytól: nem tehetik ki például családtagjaik fotóját sem a falra anélkül, hogy azt kockáztatnák, kiröhögik őket a többiek. "A sanyargatás mindig a gyenge pont megtalálásával kezdődik" - magyarázta. Az összezártság miatt a legapróbb konfliktusok is kiéleződhetnek, és a börtönőröknek bőven van munkájuk azzal, hogy megelőzzék, hogy az egyik rab megalázza a másikat vagy kényszerítse különféle dolgok elviselésére. Ilyen például a kényszerkártyáztatás, amit ha az őrök nem vesznek észre idejében, az áldozatok egy este alatt elkártyázhatják nemcsak a ruhájukat, de a kinti vagyontárgyaikat is.

hirdetés

Ha a fogvatartottak sokan vannak, abban is akadályozzák egymást, hogy a személyzettel beszélgessenek. A gyengébbek elé lehet, hogy betolakodnak, így nem tudja akkor elmondani a gondjait a nevelőnek, amikor akarja, és legrosszabb esetben "befalcol", vagyis öngyilkosságot kísérel meg. Ugyanakkor paradox módon a rabok túl szellős elhelyezése is növelheti az öngyilkosságok kockázatát: Dániában például sok rab egymagában van egy zárkában, így ha megsebesíti önmagát, kisebb esélye van annak, hogy a többi rab észrevegye és megakadályozza ezt - magyarázta Fliegauf.
Világszerte egyértelműen kimutatható, hogy a zsúfoltság növekedése együtt jár a rabok közötti összetűzések számának és durvaságának növekedésével - mondta a börtönpszichológus. Brazíliában volt olyan eset, amikor az egyik rab megette a másik szívét, Franciaországban néhány éve az egyik fogvatartott tüdejét ette meg egy társa. "A zsúfoltság általában az előzetesházakban nagyobb világszerte, és ezeken a helyeken fordulnak elő nagyobb bestialitással és gyakorisággal erőszakos cselekmények" - fogalmazott.
A tizenévesek a legbrutálisabbak
A másik kritikus hely a fiatalkorúak börtöne. A tizenéves fiatalok az életkoruknál és az éretlenségüknél fogva máshogy kezelik az agressziót. Ráadásul nincs tapasztalatuk a bűnözésben, nincs még hírnevük vagy hatalmuk - mondta Fliegauf -, ezért több agresszióval vívják ki a helyüket a hierarchiában. Hajlamosabbak a kábítószer használatára is - tette hozzá.
A hírekbe kerülő erőszakos cselekmények egy részét is fiatalkorúak követik el. Fiatalkorú volt a rabtársa száját összevarró kaposvári elítélt is, de 2007 őszén a tököli fiatalkorúak börtönében történt az az első hírekben öngyilkosságnak bemutatott eset, amelyről később kiderült, hogy valójában a társai ölték meg a rabot.
"A zsúfoltság és a semmittevés különösen a fiatalkorúak körében erőszakos cselekményekhez vezet, megnövekedett a testi sértés és a szemérem elleni erőszak száma" - állapította meg az ombudsman börtönvizsgálata, amely szerint ráadásul kimutatható, hogy a fiatalok csak a nagy létszámú intézményekben - például Tökölön és Szirmabesenyőn - követtek el egymás sérelmére erőszakos cselekményeket, miközben Pécsen és Kecskeméten, ahol csak kevesebb fiatalt tartanak fogva, nem történt ilyen eset. A tököli és szirmabesenyői helyzeten az ombudsman vizsgálata után javítottak.
Sok a kényszerítés és a súlyos testi sértés
"Minél kisebb a fizikai tér, annál nagyobb a súrlódások lehetősége" - mondta az [origo]-nak Széles Gábor, a BVOP fogvatartott-ügyek főosztályának vezetője. Az egymás mellett élni kényszerülő emberek nagyon különböznek, ráadásul sokan közülük éppen azért kerültek börtönbe, mert valamilyen konfliktust nem a legmegfelelőbb módon oldottak meg - mondta. A főosztályvezető szerint mindezek ellenére a 2000-es évek összesített adatai azt mutatják, a növekvő zsúfoltság nem érezteti a hatását a fogvatartottak közötti összetűzésekben. "Nem javultak, de nem is romlottak a fegyelmi statisztikák" - mondta, hozzátéve, hogy ezt az eredményt a bv-ben dolgozók szakmai munkájának tudja be.
A BVOP legutóbbi elérhető, 2010-es évkönyve is viszonylag pozitív képet fest a helyzetről: "A fogvatartás biztonságát a büntetés-végrehajtási szervezet a folyamatosan növekvő fogvatartotti létszám és a gazdasági nehézségek ellenére is fenntartotta. Ennek köszönhetően nagyobb társadalmi visszhangot, médiaérdeklődést kiváltó rendkívüli esemény 2010-ben nem történt."

A 2009-es évkönyv pedig ezt állapította meg: "a biztonsági helyzet stabilitása annak a tükrében különösen figyelemre méltó eredmény, hogy a fogvatartotti népesség létszáma, ezen belül az előzetes letartóztatottak aránya jelentős mértékben nőtt". Az évkönyv azt is kiemelte, hogy 2009-ben a bv-személyzet elleni támadások száma húsz százalékkal csökkent. Ugyanakkor arról nem írt, hogy az előző évhez viszonyítva a kényszerítéses esetek száma több mint a duplájára nőtt, csak annyit jegyzett meg, hogy "a fogvatartottak által egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorítására továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani".
A BVOP-tól kapott adatok szerint az elmúlt években valóban nem nőtt, sőt 2010-hez képest tavaly csökkent a súlyosabb, erőszakos konfliktusok száma. Ugyanakkor a 2006-2008 közötti statisztikákhoz képest látványosan romlott a helyzet. Míg például 2007-ben 62, 2008-ban 72 esetben követtek el kényszerítést a rabok egymás ellen, 2010-ben ez a szám 169 volt, és tavaly 131-re sikerült visszaszorítani. Súlyos testi sértést is 2010-ben követtek el a legtöbbször: 116 ilyen eset történt, miközben 2007-ben például csak 53. A számok növekedése részben együtt járt a zsúfoltság növekedésével: 2007-2008 volt a fordulópont.
Az öngyilkosságok száma viszont nem nő, erre külön megelőzési program keretében kiemelt figyelmet fordít a bv, így az esetek száma minden évben jóval tíz alatt marad - szemben például Franciaországgal, ahol ez az egyik legjelentősebb probléma. A BVOP szerint a szakmai kulcsmutatók megfelelnek a nemzetközi adatoknak, és a súlyosabb esetek számának növekedése párhuzamos azzal, hogy a fogvatartottak száma is több ezerrel nőtt az elmúlt években.
Hány négyzetméteren maradnak épeszűek a rabok?
A magyar börtönök évtizedek óta küzdenek a túlzsúfoltsággal, egy, az [origo]-nak névtelenséget kérve nyilatkozó kriminológus szerint már a kilencvenes években több tanulmány hívta fel a figyelmet arra, hogy ez milyen veszélyekkel jár. A legalacsonyabb fogvatartotti létszám 12,5 ezer fő volt, még 1995-ben. Ez négyezer-ötszázzal kevesebb, mint most. Országosan a legnagyobb zsúfoltság 2000-ben volt, 156 százalék - olvasható egy 2011 elején a Börtönügyi Szemlében megjelent cikkben. Jelenleg Európában csak Olaszország börtönei zsúfoltabbak, ott a magyarországinál is kilenc százalékkal nagyobb, 147 százalékos a telítettség. Viszont Magyarországon mindezek ellenére nem volt még börtönlázadás, miközben például Szlovákiában az elmúlt tizenöt évben kétszer is történt ilyen - mondta a kriminológus. (Szlovákiában csak 89,5 százalékos a telítettség.)
A bebörtönzési ráta - vagyis, hogy a lakosság számához viszonyítva hány ember tölti büntetését - Magyarországon a növekvő zsúfoltság ellenére sem olyan magas a Börtönügyi Szemlében megjelent statisztika szerint: a középmezőnybe tartozik az ország, nagyjából Spanyolországgal és Nagy-Britanniával van egy szinten. (Messze a legtöbb embert Oroszországban tartják fogva, de az Egyesült Államok - ahol a börtönök telítettsége 110 százalékos - is élen jár ebben.)

Az nem egyértelmű, hogy miért kerül egyre több ember börtönbe az elmúlt években - van, aki szerint a büntetőjogi szigorítások éreztetik a hatásukat, mások szerint azokat majd csak évek múlva lehet érzékelni. Széles Gábor szerint a bűnüldözéssel kapcsolatos egyre szigorúbb állami hozzáállás és az igazságszolgáltatás meg a bűnüldöző szervek javuló munkája áll a rabok számának növekedése mögött.
A telítettség miatt a büntetés-végrehajtásnak állandóan nehézségei voltak azzal, hogy betartsák a törvényben előírt, egy fogvatartottra jutó négyzetméterszámot. Egy 1996-os rendelet szerint három négyzetméter jár egy elítéltnek, egy előzetes letartóztatásban levőnek pedig négy. "2010-ben Pintér Sándor belügyminiszter módosította ezt a rendelkezést, így most már nem kötelező az előírt terület betartása, csak törekedni kell rá" - mondta az [origo]-nak Tóth Balázs, a Helsinki Bizottság munkatársa, aki szerint ez valójában csak törvényesítette a már amúgy is fennálló állapotot. Bár itthon így már a helyzet nem számít jogsértőnek, szerinte "bármelyik fogvatartott menne Strasbourgba, megnyerné". 2011 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága meg is állapította a "Szél kontra Magyarország" ügyben, hogy a 4 négyzetméternél kisebb területen való fogvatartás embertelen bánásmódnak minősül - tette hozzá az ilyen ügyekben pereskedőket is képviselő Helsinki Bizottság munkatársa.
Oda szállítják, ahol jobban elfér
Bár a büntetés-végrehajtás abba nem szólhat bele, hogy hány rabról kell gondoskodnia, a feszültség csökkentése érdekében igyekszik minél inkább bővíteni az oktatási és a munkalehetőségeket. Fliegauf Gergely szerint az elfoglaltság egyértelműen segíti a feszültség levezetését, minél kevesebb időt tölt az elítélt a zárkában, annál jobb. A börtön ugyanakkor önmagától nem képes elegendő programot biztosítani a fogvatartottaknak, szükség van civil együttműködőkre. Az agressziót az egészséges étkezés is csökkenti - jegyezte meg a börtönszociológus. De ha a fiatal elítélt édességet vesz a kantinban, akkor nehéz egészséges étkezésről beszélni.
Az elmúlt években újranyitották az állampusztai börtön korábban bezárt részlegét és a Gyorskocsi utcai intézetet is. Széles Gábor azt mondta, egy 2010-es kormányhatározat tízéves férőhely-bővítési programról rendelkezett, amelytől a telítettség csökkenését várják. "2008-tól működik a bv nagyszabású "telítettségkiegyenlítő" programja is, amelynek keretében a zsúfoltabb, keleti börtönökből, vagyis a megyei intézményekből átszállítják a rabokat olyan bv-intézetekbe, amelyekben kisebb a kihasználtság. Van ugyanis olyan börtön, amelyben 108-110 százalékos a telítettség, de olyan is, amelyben 170-180 - magyarázta a BVOP főosztályvezetője. A büntetés-végrehajtás 2010-es évkönyve szerint folyamatos elhelyezési problémákkal jellemzően a Hajdú-Bihar, a Szabolcs-Szatmár-Bereg és a Borsod megyei börtön, illetve a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet küzd, ezek "telítettségének enyhítését folyamatosan koordináljuk". "Az átcsoportosításokra a fogvatartottak heti rendszeres körszállításai alkalmával, illetve indokolt esetben célszállítással kerül sor. A program beindulása óta összesen 6811 fogvatartott átcsoportosítására történt intézkedés.

http://www.origo.hu/itthon/20120214-a-bortonok-telitettsegenek-hatasa-az-eliteltekre-tobb-az-eroszakos-konfliktus.html