A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén több ponton megváltoztatta Budapest parkolási rendeletét, és módosította a CET-épületegyüttes bérbeadási eljárásáról szóló szabályzatot is. A jövőben is a főpolgármester dönthet majd a BKV-megállók elnevezéséről, a szolgálaton kívüli hivatásos rendőrök pedig továbbra sem utazhatnak térítésmentesen a közlekedési vállalat járművein. A közgyűlés úgy döntött, hogy a főváros szerződést bont a Budapesten élő hajléktalanok ellátásában szerepet vállaló civil szervezetekkel.
Több ponton is módosult Budapest parkolási rendelete. E szerint csak azok kaphatnak ingyenes parkolómatricát, akiknek nincs pótdíjtartozása, a Belügyminisztérium pedig több behajtási engedélyhez jut. György István főpolgármester-helyettes előterjesztését a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén a képviselők 28 igen, 3 nem, 2 tartózkodás mellett fogadták el. A Jobbik két módosító indítványt is benyújtott, de ezeket szakmai okokra hivatkozva az előterjesztő György István nem fogadta be, és a közgyűlés is leszavazta. Befogadta viszont Rogán Antal fideszes képviselő módosító javaslatát, amellyel növeli azon közterületek körét, ahol nem érvényesek a lakossági parkolómatricák.
Több behajtási-várakozási engedély
A szabályzat öt ponton módosult. Ennek értelmében lakossági parkolási engedély és a védett övezetekben érvényes lakossági behajtási, illetve várakozási engedély csak akkor adható ki, ha a kérelem beadásának időpontjában a kérelmezett gépjárműre nincs 30 napnál régebbi, jogosulatlan parkolás miatt kiszabott, és nem vitatott parkolási díjkülönbözet és pótdíjtartozás. Bár erről korábban már hoztak döntést, az nem lépett hatályba, ezért György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes kezdeményezte, hogy a szabályozást vezessék be. Növelték a kiadható behajtási-várakozási engedélyek számát, ezek korlátlan ideig biztosítanak díjmentes parkolási lehetőséget Budapesten. Eddig a főpolgármester négyszáz ilyen engedélyt adhatott ki hat kezdeményezett szervezetnek, de 2011-re ezekre jelentősen megnőtt az igény. Így a Belügyminisztériummal bővítik azon hatóságok, intézmények körét, amelyek jogosultak ilyen engedélyre, és 100-zal 500-ra növelik a kiadható engedélyek számát. Az előterjesztés szerint a megnövekedett igény Magyarország soros EU-elnökségével függ össze. Díjmentes parkolási lehetőséget a Budapesti Rendőr-főkapitányság, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Repülőtéri Rendőri Igazgatósága, az ORFK Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága, a Fővárosi Közterület-felügyelet és a Belügyminisztérium végrehajtó feladatokat ellátó szervezetei kaphatnak.
Nem lesz kötelező a bankkártyát is elfogadó automaták beszerzése, mivel a főváros tapasztalatai szerint kevesen élnek a bankkártyás fizetés lehetőségével, az önkormányzatnak viszont csak többletköltsége származik ebből. Korábban a IX. és a XIII. kerület egyes részein állítottak fel ilyen automatákat. A parkolási társaságok adatai alapján a várakozási díjak 40-45 százalékát készpénzben, 10-15 százalékát parkolókártyával, 40-45 százalékát pedig a mobiltelefonos parkolási díjfizetési rendszer használatával fizetik meg. Ezek alapján elfogadható, hogy a parkolójegy-kiadó automaták elérhetési távolsága növekedjen, így a várakozóhelyek 80 százalékától az eddigi 50 méter helyett 75 méteren belül legyenek elérhetőek – közölte György István. Az ügyfélszolgálati irodák nyitva tartása is változott, a parkolási társaságok irodái egységesen, hétfői, keddi és csütörtöki munkanapokon 9 órától 17 óráig, szerdai munkanapokon 9 órától 18 óráig, pénteki munkanapokon pedig 9 órától 16 óráig tartanak nyitva. Az elfogadott javaslat szerint felülvizsgálják a parkolási díjakat a pesti alsó rakparton, mivel a tapasztalatok szerint 100 százalékos kihasználtság helyett alig használják az autósok ezt a területet parkolásra.
A megálló neve is változhat
A főpolgármester dönthet a BKV-megállók elnevezéséről a jövőben is, erről a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén döntöttek a Fidesz-KDNP képviselői. A hatáskör gyakorlatilag eddig is a városvezető kezében volt, ám a testület most rendeletben szabályozta a jogosultságot. A szocialista képviselők nemmel szavaztak, a két jelen lévő LMP-s képviselő szintén nemmel voksolt, a jobbikos képviselők tartózkodtak. A szabályozás rendezheti azt is, hogy egy közterület névváltozása esetén azt a megálló neve is követhesse. Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az MTI-nek korábban azt mondta, évente sok olyan intézmény, áruház, vagy közterület neve változik, amelyről busz-, villamos-, troli-, vagy HÉV-megállót neveztek el. A BKV honlapján közzétett menetrendekben nagyon sok olyan megállóhely olvasható, amelyet nem közterületről, hanem valamely intézményről, így például bölcsődéről, laktanyáról, kórházról, gyógyszergyárról, repülőtérről, vagy helyi érdekességről, fürdőről, kertészetről, csónakházról, horgásztanyáról neveztek el.
Nem tudtak megállapodni
Továbbra sem utazhatnak ingyenesen a BKV-járatokon a szolgálaton kívüli hivatásos rendőrök a közgyűlés döntése értelmében. A kedvezményt azért nem kapják meg a rendőrök, mert a BKV és a rendőrség nem tudott megállapodni arról, ki fizesse a szolgáltatás után járó általános forgalmi adót (áfát). A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) az MTI megkeresésére azt közölte: áfafizetési kötelezettsége a BKV Zrt.-nek azért keletkezett volna, mert ha ingyen szolgáltatnak a rendőröknek magáncélokra, az diszkriminatív, vagyis nem általánosan meghirdetett kedvezmény. Ezen felül a rendőrségnek is szja- és tb-fizetési kötelezettsége keletkezett volna, mivel a munkavállalók az ingyenes utazást magáncélra is igénybe vehették volna, nem csak munkavégzéshez. A közlekedési központ magyarázata szerint, „amennyiben a megállapodás megköttetett volna, úgy a szolgáltatás ingyenességéből eredő veszteséget tételesen sem a kormány, sem az önkormányzat nem finanszírozta volna. Közvetve ugyanakkor az így kieső bevételeket a működési támogatások növelésével kellett volna pótolni a BKV Zrt. fizetőképességének megőrzéséhez”.
A BKV az MTI megkeresésére a héten azt közölte: szolgálaton kívül, azaz magáncélokra (például munkába járásra, bevásárlásra, szórakozásra) a rendőrök számára mindig is térítésköteles volt a szolgáltatás. Emlékeztettek arra, hogy a január 12-ei, rendkívüli közgyűlésen megszavazott tarifarendelet-módosítás értelmében utazhattak volna a rendőrök szolgálaton kívül ingyenesen, ám a felek végül nem tudtak megállapodni. A BKV jelezte ugyanakkor, hogy szolgálat közben, egyenruhában, igazolvánnyal ma térítésmentesen vehetik igénybe a rendőrök a szolgáltatást, amit közcélú, a BKV Zrt. feladatainak ellátását is támogató munkavégzésük indokol.
Módosították a szabályzatot
A Fővárosi Közgyűlés módosította a Duna-parti Közraktáraknál létesült CET-épületegyüttes (Central European Time) bérbeadási eljárásáról szóló szabályzatot. A képviselők 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadták el az előterjesztést. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes eredeti javaslata szerint a szabályzatba bekerült volna a bánatpénz intézménye, amelyet az épület beruházója, a Porto Investment nem támogatott. Bagdy Gábor a közgyűlés ülése előtt módosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében mégsem vezetik be a bánatpénzt. A szabályzatban ugyanakkor benne maradt az óvadékra és az árverezésre vonatkozó rész.
A Porto Investment Kft. március 17-én közölte az MTI-vel, hogy a társaság szerint a főváros „öngólt” rúg a bánatpénz bevezetésével, ezért arra kérték az előterjesztőt, hogy vonja vissza a javaslatát. Bagdy Gábor az MTI-nek korábban azzal indokolta a módosítást, hogy minél szélesebb körű legyen a pályáztatás. A Duna-parti Közraktáraknál létrehozott mintegy 27 ezer négyzetméteres komplexum kialakítását a tervek szerint 2010 augusztusában kellett volna befejezni, a 8,5 milliárd forintos beruházás PPP-konstrukcióban, a Fővárosi Önkormányzat szerepvállalásával és a Porto Investment Kft. fejlesztéseként valósul meg.
A hatalmas, bálnára hasonlító épületegyüttes, a CET szokatlan megoldásban integrálja a XIX. századi raktárépületeket egy korszerű építménnyel. A két meglévő régi raktárépületen egy egyedi tervezésű üveghéj nyúlik át, galériát alkotva egyesíti a régi és az új építményeket, amelyekben sok üzlet működik majd, a kis butikoktól, bároktól, művészeti galériáktól a nagyobb egységekig, éttermekig.
Új koncepciót dolgoznak ki
A főváros szerződést bont a Budapesten élő hajléktalanok ellátásában szerepet vállaló civil szervezetekkel, a közgyűlés erről a fideszes képviselők 18 igen szavazatával, illetve az ellenzéki frakciók nem szavazata mellett döntött; a határozat 11 szervezettel korábban kötött 18 szerződést érint, a felmondási idő nyolc hónap. Szentes Tamás (Fidesz) szociálpolitikáért felelős főpolgármester-helyettes a rendelet elfogadása előtti vitában előterjesztőként felszólalva elmondta: a városvezetés új koncepciót kíván kidolgozni a hajléktalanellátásról. Közölte, az őszi önkormányzati választások óta érezhetően csökkent a hajléktalanok száma a közterületeken, az otthon nélküli emberek nagy részét ugyanis sikerült emberi körülmények közé helyezni.
Horváth Csaba, a fővárosi MSZP frakcióvezetője egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg, mikorra kell elkészíteni a hajléktalanellátással foglalkozó koncepciót. Frakciótársa, Havas Szófia szerint pedig a koncepciót a szerződések felbontása előtt kellene kidolgozni. Somfai Ágnes (LMP) azt kérte a városvezetéstől, ne bontsa fel a szerződéseket. Arra figyelmeztettek, hogy civil szervezetek szerint a megállapodások felmondása beláthatatlan következményekkel, akár több mint ezer ember utcára kerülésével járhat.
Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester a vita végén úgy fogalmazott, nem ért egyet azokkal, akik bonyolult kérdésként tekintenek a hajléktalanok elhelyezésére. A főpolgármester szerint a témát két oldalról, szociális és alkotmányjogi szempontból lehet megközelíteni, vagyis, mint mondta, tekintettel kell lenni arra is, hogy a „városlakóknak joguk van rendeltetésszerűen használni a városukat”. Tarlós István szerint a főváros megoldása nem „antihumánus”, erre példaként említette, hogy a budapesti aluljáróból elküldött emberek számára is férőhelyeket ajánlottak fel.
A közgyűlés ugyanakkor javaslatot fogadott el arról is, hogy az önkormányzat két civil szervezettel, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal és a Menhely Alapítvánnyal új közszolgálati szerződést kíván kötni a második félévben. Az előterjesztéssel kapcsolatban szerdán a Tízek Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Tanácsa közleményt adott ki. A szervezet ebben azt kérte, hogy a közgyűlés ne fogadja el a szerződések egyoldalú felmondásáról szóló előterjesztést, továbbá azt javasolták, hogy az új hajléktalan-ellátási koncepció céljainak megfelelően vizsgálják felül a jelenlegi közszolgáltatási szerződéseket. A Fővárosi Közgyűlés ezt követően utolsó napirendi pontjait – köztük intézményvezetői posztok betöltését – zárt ülésen tárgyalja. (da)
MTI
