A fizetős közterületi parkolási rendszerben alapvetően nem az önkormányzatok
közötti tulajdonjogi viszonyok okoznak problémát, főleg nem az autósoknak. Az
alapvető probléma az, hogy az emberek nem fogják fel, hogy a parkolásért
fizetni kell, vagy sokallják a parkolási és pótdíjakat. Megjegyzem, hogy milyen
magasak legyenek ezek a díjak, azt a Fővárosi Közgyűlés rendelete határozza
meg.
Ha már a rendelet szóba került, akkor arról elmondható, hogy egységes,
hiszen Budapest egész területén érvényes. Sem e rendelet, sem más jogszabály
nem írja le egyébként, hogy egységes ügyfélszolgálatot kell kialakítani, de a
saját gyakorlatunkról elmondható, hogy kollégáink minden autóst készséggel
segítenek ügyük intézésében.
Sajnálom, hogy a három legrégebbi parkolótársaságot (BÖP Kft., Centrum,
FKPT) nem keresték meg cikkük megírása előtt, mert akkor megtudhatták volna,
hogy igenis elfogadjuk egymás bilétáit az olyan kérdéses helyeken, határoló
utakon, tereken, ahol mondjuk a két társaság ellenőrzési területe találkozik.
A cikkben sajnos olyan negatív megállapítások is megfogalmazódtak – hogy
sokszor üzemképtelenek az automaták, vagy nem fogadják el az érméket –, amelyek
így, ebben a formában nem felelnek meg a valóságnak. Valóban előfordulhat, hogy
a parkolóórák elromlanak, a BÖP Kft. gyakorlatáról azonban elmondható, hogy e
hibák ellenőrzése az általunk üzemeltetett XIII. kerületben 15 percen belül
elkezdődik, és amenynyiben helyszíni javítással a probléma orvosolható, akkor a
hiba egy órán belül kijavításra kerül.
Az érmeátesés problémája kizárólag a kétféle fémötvözetből álló érmék
használatakor fordulhat elő. Ez valóban bosszúsága lehet a parkolási díjat
fizetni szándékozó autósoknak, de ezért nem a parkolóautomata-üzemeltetők
tehetők felelőssé. Ebben az esetben ugyanis a 100 és 200 forintos érmék fizikai
tulajdonsága (súlykülönbség, elektromos töltés, kopás) miatt jelentkezhet az a
probléma, hogy az érme egyszerűen átesik az érmeolvasón.
Amikor a 200 forintos pénzérméket bevezették, akkor társaságunk 4,5 millió
forintot költött az automaták beállítására. Arra azonban az automataüzemeltetők
nem lettek felkészítve, hogy az újra és újra kiadásra kerülő érmék szériái
között minimális, de az automaták számára érzékelhető különbség lesz. Emiatt az
automatákat újabb milliókért kellene ismét beállítani.
A türelmi idő vonatkozásában leírtak is pontosításra szorulnak. A türelmi
idő Magyarországon mindenhol megilleti az autóst. Hiszen a vonatkozó közúti
közlekedésről szóló törvény alapján Nyíregyházától Budapesten át
Zalaegerszegig, hogyha az autós egy óránál rövidebb időre váltott
parkolójegyet, akkor a parkolójegy érvényessége után öt percig, az egy óra,
vagy annál hosszabb időtartamra váltott jegy lejárta után 15 percig türelmi idő
illeti meg, azaz addig a gépjármű nem pótdíjazható.
A cikkben említett londoni összehasonlítás sem jó példa az egységes
parkolási rendszerre, hiszen bár a vonatkozó jogszabály egységes – ahogyan
Budapesten is –, az angol fővárosban sem egy üzemeltető végzi a parkolás
üzemeltetését, hanem városrészenként más és más.
Rusznák Imre ügyvezető igazgató, Budapesti Önkormányzati Parkolási Kft.
Tisztelt Rusznák Imre!
Mint hosszú éveken át meghatározó fővárosi politikusnak, önnek is tudnia
kell: igenis a budapesti kétszintű önkormányzati rendszer egyik káros hozadéka,
hogy a főváros és a kerületek saját belátásuk szerint alakíthatták ki a maguk
parkolási rendszerét, amely röviden szólva káoszba torkollott. Az
Alkotmánybíróság 2009. novemberi határozatával ezen akart segíteni, ám az
önkormányzatok ebbéli önállóságát az új törvényi keretek és a fővárosi rendelet
sem csorbította, így a helyzet ma sem tökéletes. Az autósok többsége ma már
elfogadja, hogy fizetni kell a parkolásért, de ezért minőséget, ügyfélbarát
hozzáállást vár(na) el. Az az alapvető probléma, hogy ez gyakran még ma sincs
így. Az átlagembert – pláne egy külföldit –mit sem érdekli, hogy melyik
önkormányzat utcájában áll meg, mégis kénytelen a különböző parkolási
társaságok órarengetegével szembesülni, s csupán a tájékozottságán múlik,
tudja-e, hogy melyikből kell jegyet váltania, hogy elkerülje a büntetést.
Egy valóban egységes, korrekten működő rendszerben ilyen ellentmondások nem
fordulnának elő, a viszonosság elvének pedig nem az üzemeltető társaságok
„jóindulatú” megállapodásán kellene múlnia, hanem jogszabályban kell rögzíteni
azt. A cikkben egyébként a tényleges egységesítés lehetséges módozatait vázolta
fel Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, akár az
önkormányzati törvény módosítását is kilátásba helyezve. Ami pedig az egységes
ügyfélszolgálati rendszer hiányát, s a cikk további „negatív megállapításait”
illeti, azok szinte szóról szóra megtalálhatók az állampolgári jogok
országgyűlési biztosának 2011. január 7-én közzétett, A parkolási társaságokról
szóló AJB-5282 /2010. számú – írásunkban is idézett – vizsgálati jelentésében.
Kálmán Attila
Komment:
zizizo | 2011. február 5. | 21:52:47
Rusznák úr levele tökéletes lenyomata a hazai állam- és közigazgatás katonái
szemlélete megértéséhez: akkor is védjük igazunkat, amikor tudjuk, hogy
hülyeséget teszünk, akkor is a miénk a legjobb megoldás, ha tudjuk, hogy máshol
mégiscsak jobb. Nem beszélünk nyelveket, nem utazunk, nem látunk semmit a
világból. Amennyiben a parkolási társaságok sem a pártfinanszírozást
szolgálnák, változnak a szemlélet is. A hivatkozott Londonban nemcsak a
parkolást, a tömegközlekedést is több üzemeltető végzi: mint fogyasztó ezt
azonban észre sem veszem - a mellett, hogy nem érdekel -, mert nincs
jelentősége: nem háromféle automatával kell küzdenem,háromféle
parkolókártyával, adott esetben háromféle ügyfélszolgálattal, amelynek nyitva
tartásáról ne is beszéljünk.Amsterdamban 15 évvel ezelőtt is már éjjel-nappal
nyitva volt az ügyfélszolgálat. A tömegközlekedésnél is egy jeggyel utazom az
összes társaság által üzemeltetett metrón, stb. A BKV-n pedig egy vállalat, ha
villamosról villamosra szállok, már két jegy kell. Erről eszembe jutott: a
budapesti mentőszolgálat bevetési központjában 2 (kettő) évvel ezelőtt készült
riport alapján a rendszer világszínvonalú, be is mutatták: négyzet alakú
festett vasasztal,Budapest utca térképével amelyen fa-piszkákkal mentőautót reprezentáló
színes mágnesdarabokat toszogatnak, miután a gépkocsivezető rádión, vagy
mobilon bejelentkezett. És még büszkék is voltak rá. Ilyet 10 évvel ezelőtt,
szintén Londonban láttam:Churchill II. világháborús harcálláspontja, -