TITKOS ADATSZERZÉS.(Jogi alapjai.)

A titkos adatszerzésnek a nyomozás elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig lehet helye. Titkos adatszerzést bírósági engedély alapján az ügyész és a nyomozó hatóság az elkövető kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében végzi. Ennek keretében az érintett tudta nélkül a lakásban történteket technikai eszközzel megfigyelheti és rögzítheti, postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat, ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti (telefon lehallgatás), számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja.
A Titkos adatszerzéstől eltérő szabályok vonatkoznak a titkos információgyűjtésre, amelyet a nyomozás elrendelését megelőzően végezhetnek az erre feljogosított szervezetek bírói, illetőleg az igazságügyért felelős miniszter engedélyalapján.
Ha a nyomozás elrendelését megelőzően engedélyezett titkos információgyűjtés végrehajtása során az ügyben a nyomozást elrendelik, a titkos információgyűjtést a továbbiakban csak titkos adatszerzésként, a titkos adatszerzésre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.
Mikor rendelhetik el a titkos adatszerzést?
Titkos adatszerzésnek
a) öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény,
b) üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
c) a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés bűncselekménye,
d) az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az embercsempészés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
e) a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint – ha az előkészületet a törvény büntetni rendeli – előkészülete
esetében van helye.
Ha a nyomozást az ügyész végzi, titkos adatszerzésnek egyéb bűncselekmények esetekben is helye van, amelyeket a Be. 201. § (2) bekezdése szabályoz.
Kivel szemben alkalmazható a titkos adatszerzés?
Titkos adatszerzést elsősorban a gyanúsítottal, illetve azzal a személlyel szemben lehet alkalmazni, aki a bűncselekmény elkövetésével a nyomozás addigi adatai alapján gyanúsítható. Titkos adatszerzés mással szemben akkor alkalmazható, ha a gyanúsította, illetve gyanúsítható személlyel való bűnös kapcsolattartásra adat merült fel, vagy ilyen kapcsolat megalapozottan feltehető. A titkos adatszerzésnek nem akadálya, ha az kívülálló személyt elkerülhetetlenül érint.
Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.
A rendőrségi fogdában, illetőleg a büntetés-végrehajtási intézetben levő ügyvédi beszélő helyiségben akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel.
Az ügyvédekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni többek között a terhelt (gyanúsított) hozzátartozóira, valamint a lelkészre és egyházi személyre. A lelkészre és az egyházi személyre abban az esetben, ha a büntetőeljárásban tanúként a törvény rendelkezései alapján nem hallgathatóak ki.
Hozzátartozó: a) az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy élettársa, b) az örökbefogadó és a nevelőszülő (ideértve az együtt élő mostohaszülőt is), az örökbe fogadott és a nevelt gyermek (ideértve az együtt élő mostohagyermeket is), c) a testvér és a testvér házastársa vagy élettársa, d) a házastárs, az élettárs, e) a házastárs vagy az élettárs egyeneságbeli rokona és testvére;
Titkos adatszerzésnek az előzőekben meghatározott esetekben is csak akkor van helye, ha megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna, és a titkos adatszerzéssel a bizonyíték beszerzése valószínűsíthető.
Mikor ismerhető meg a titkos adatszerzés eredménye?
Mind a titkos adatszerzés, mind a titkos információgyűjtés tényét és eredményét azután ismerheti meg a gyanúsított és a védő, hogy a titkos adatszerzésről, információgyűjtésről  szóló jelentést, a büntetőeljárás irataihoz csatolták, és a nyomozás iratainak ismertetést megtartották.
Kivel szemben használható fel a titkos adatszerzés eredménye?
A titkos adatszerzés eredménye annak a bűncselekménynek a bizonyítására, és azzal szemben használható fel, amely miatt, és akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte. Akivel szemben a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye olyan bűncselekmény bizonyítására is felhasználható, amelyet az engedélyben nem jelöltek meg, feltéve, hogy a titkos adatszerzés Be.-ben meghatározott feltételei ez utóbbi bűncselekmény tekintetében is fennállnak. Annak a bűncselekménynek a bizonyítására, amely miatt a titkos adatszerzést a bíróság engedélyezte, a titkos adatszerzés eredménye minden elkövetővel szemben felhasználható.