Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánunk minden kedves olvasónknak!

Ismét a jövőbe látunk!

Mivel weblapunknak van jövőbe látó képessége bizonyos ügyvédek szerint.

Illetve mi már 2008.szeptemberében megírtuk azt ami itt a vádiratban szerepel ezért az eddigi tárgyalások alapján az alábbi „jóslatot” tennénk!

A gyanúsított parkolóőrök közül egy személyt fog felmenteni a bíróság bizonyítottság hiányában őt nem nevezzük meg elég annyit róla tudni nem volt benne a privát telefonflottába.

Takács Sándor és Moldvai József hosszú fegyház éveket fog kapni ennek a bűnszervezetnek a létrehozásáért,zsarolásért,üzletszerűségért,hivatali hatalommal való visszélésért….

Amiért Takácsnak és Moldvainak ilyen hosszú börtön éveket jósolunk annak okai pl:

A büntetés kiszabása során értékelhető enyhítő illetve súlyosító körülmények.

http://www.jogiforum.hu/blog/buntetojog/46

Súlyosbítás:

• A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni
• Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.
• A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés.
• Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.

Ebből adódóan érthető,hogy Takács Sándor és Moldvai József olyan bűncselekményeket vitt véghez amit munkaköri kötelességük alapján meg kellett volna akadályozniuk.

Takács Sándornak ellenőrzési vezetőként és később ellenőrzési vezető helyettesként illetve Moldvai Józsefnek területi ellenőrként később területi ellenőrök főnökekeként munkaköri kötelességük lett volna a korrupció elleni harc…..

Nem pedig azt nekik megszervezniük munkaköri kötelességük teljes megszegésével illetve vezetői,bizalmi pozíciójukkal visszaélve és éveken át azt működtetni.

Telefonlehallgatás felovasás hatására megreccsent egy két ember.

Telefon lehallgatási jegyzőkönyvek felolvasása közben egy két emberen látni lehetett mélyen érinti őket a beszélgetéseikkel való szembesítés.

Sokan valószínűsíthetően nem is tudták mi van benne nem olvasták nem érdekelte őket.

Nagyon durva és teljesen egyértelmű bizonyítékokat gyártottak maguk ellen.

Folyamatosan autókat,rendszámokat,helyszíneket,pénzösszegeket soroltak.

Akiknem a neve a legtöbbet szerepelt a lehallgatási jegyzőkönyvekben az Sanci,Cuccos,Gyula,Mészáros, Zoltán,Gyursi.

A legdurvább telefon lehallgatási anyag egyértelműen Cuccos ellen van…….

Most Cuccos sem volt nagy legény szíven ütötte a banda nagy részét a felolvasás ami 2.5 órán át tartott.

Volt aki úgy készült erre,majd megmagyarázom miért mondtam ezt meg azt…De aztán amikor 30 jegyzőkönyvet ráolvastak meg sem tudott szólalni,rájött nincs értelme.

Román próbált hazudozni de csak nevetségessé tette magát a Bíró előtt.

A nagy kemény legények leszerényedtek a felolvasás hallatán!!!!

Összefoglalva kemény volt ez a felolvasás.

Sokan most jöttek rá itt nem babra megy a játék ezek kőkemény terhelő bizonyítékok ellenük,amit nem magyarázható semmivel kész tények.

Gyakorlatilag ez a telefon lehallgatás kiütötte a parkoló maffiát,a legkeményebb bizonyíték ellenük.

Cuccos,Takács a terhelő tanúikat likvidáltatja,Moldvai Romániába szökik az elsőfukú ítélet nem lesz rájuk nézve kedvező.

Információink Szerint Takács,Moldvai és Cuccos a jövő évben meghozandó első fokú ítélet eredményében az alábbiakra készülnek.

Moldvai József helyzete egyszerű ha elítélik és lesz rá lehetősége azonnal Romániába szökik ezt már korábban is hangoztatta őt nem fogják leültetni. Kettős állampolgárként meg is teheti ezt 5-10 év múlva büntetlenül haza is jöhet ha elévült az ítélet.

Takács Sándor és Cuccos viszont bosszúra készül konkrétan a másodfokú ítéletre a most őket terhelő tanúkat elhallgattatják vagy rábírják őket,hogy vonják vissza rájuk nézve terhelő tanúvallomásukat. A zsarolás fenyegetés ugye tudjuk nem áll tőlük messze!!!

Ha belegondolunk Takács Sándor húga korábban még weboldalunkat is megfenyegette!!

Információink szerint a őket terhelő tanúkat a családtagjaik megfenyegetésével akarják kényszeríteni feleségek,gyerekek,szülők zaklatásával. Ez elég mocskos dolog de fegyház büntetés elkerülésére érdekében mindent megtesznek Takácsék!!

Azt ne felejtsük,hogy Takács Sándor már az első fokú tárgyalás előtt is próbált egy tanút befolyásolni a tárgyalás előtt,Feri bácsi (Takács Ferenc) személyében,hogy rá nézve kedvező tanúvallomást tegyen. Szerencsére sikertelenül!!!!!

Elsőfokú ítélet után jön a sírás és egymás beköpködése.

A most hallgatásba burkolózó gyanúsítottak mit várnak az első fokú ítélet után????

Ha hiú reményeik szerint nem mentik fel őket????

Amikor a bíró úr felolvassa a személyekre kiszabott letöltendő fegyház büntetés éveit 5-6-7-8 évet??

Valaki a gyanúsítottak közül Sancin kívül ebbe már belegondolt?????

Mi lesz PL: Fazékkal,Renkóval,Mészárossal ha a bíró kiszab rá egy 5-6 éves fegyház büntetést és előzetes letartóztatást másod fokig???

Amikor a Smasszerok majd őket a döbbenetből fel sem ébredve már kísérik ki őket a tárgyaló teremből a sittre átszállítani???

Legalább Cuccosnak,Gyursinak,Mészárosnak lenne esze ők már voltak előzetesben és tudják milyen ott!!!!

Először majd biztos összeomlik mindenki……

De lesznek olyanok is talán akiknek ekkor jön meg az eszük de lehet,hogy már későn.

Ekkor majd rájönnek nincs tovább és végre beszélni kezdenek és „beköpik” ugyanazt amit Sanci korábban elmondott,hogyan zsarolta meg őket Takács és Moldvai napi 6000 forintra…

KINEK MILYEN ÍTÉLETET JÓSOLUNK!

 

Nehéz ez megmondani de eddig a jövőbe látó képességünk jónak bizonyult.

A meglévő adatok és bizonyítékok alapján állítottuk össze a várható büntetéseket.

Először is a jogi definíciók:

Vesztegetés

Btk.252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Bűnszövetség

Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet.

Üzletszerűség

Üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik.

Na akkor arról szerintünk kár elmélkedni,hogy az üzletszerűség vagy a bűnszövetség meg áll-e!

Takács és Moldvai számára plusz súlyosbítás:

A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni

Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.

A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés; különösen az erőszakos bűncselekmények esetében.

Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.

A fenti törvények tükrében KB ilyen ítéletre számíthatnak a vádlottak első fokon:

Takács Sándor 10 év fegyházban letöltendő büntetés.

Moldvai József 10 év fegyházban letöltendő büntetés.

Sándor Gergely 2 év börtön büntetés. (2 év próbaidőre felfüggesztve.)

Kovács Csaba 9 év fegyházban letöltendő büntetés.

Mészáros Zoltán 7 év fegyházban letöltendő büntetés.

Szilasi Gyula 6 év fegyházban letöltendő büntetés.

Márkus György 6 év fegyházban letöltendő büntetés.

Fazekas Gábor 6 év fegyházban letöltendő büntetés.

Renkó Csaba 6 év fegyházban letöltendő büntetés.

Kisparti Attila 6 év fegyházban letöltendő büntetés.

László Sándor Bizonyítottság hiányában felmentve.

Ihász László 2 év börtön büntetés 2 év próbaidőre felfüggesztve.

Tehát jelenlegi állás szerint a vádlottak közül három főnek nem kellene büntetés végrehajtási intézetbe vonulnia az elsőfokú tárgyalás után.

Ezek a számok csak előrejelzések az elsőfokú ítéletre.

De gondoljon bele mindenki a neve olvastán ha tényleg bejön a jóslatunk és ilyen ítéletet fog kapni mit tenne????

Munkaszerződések,munkaköri leírások bekérése.

Korábbi írásunkban azt firtattuk,hogyan is lehetett a parkolóőröknél privát mobil telefon annak ellenére,hogy azt a munkaköri leírásuk alapján tilos lett volna maguknál tartani 2008.juniusa óta.

Lehet,hogy ennek hatására a bíróság bekérte az össze munkaköri leírást,ellenőrzésre arra kíváncsiak ki írta azokat alá.

Volt olyan bandán kívüli ellenőr akiknek a felmondási indokai között szerepelt,hogy a ruházata átvizsgálása során privát mobiltelefont tartott magánál és ez felmondási indokként rótták fel neki a felmondásában.

Nos ez külön érdekes hisz a bandatagok 2009.nyári telefon lehallgatásából is egyértelműen kiderül,hogy munkaidőben privát mobil telefonjuk és flottájuk használatával tartották egymással folyamatosan napközben a kapcsolatot és adták át az infókat a zsebre fizető autókról egymás között.

Na ugye meg a head-szettes képek!!!!!

Miért hord valaki head-szettet utcán????

Mert hosszú telefonbeszélgetéseket akar folytatni.

Teljesen egyértelmű.

Vicces a Takács féle parkoló maffia tagjai egésznap beszélgettek privát mobiltelefonjaikon,jól látható head-szettek segítségével mindenféle gond nélkül.

Más bandán kívüli embernek meg felmondási indok volt ha a zsebébe megtalálták a saját mobil telefonját!!!!!

Illetve még arra érdemes a bíróságnak figyelnie,hogy többször módosították a munkaköri leírásokat mindenképpen a 2008.06 utániakat érdemes a bíróságnak átnéznie.

Az munkaköri leírást köteles volt mindenki aláírni,minden alkalommal amikor azt megújították…A diszpécser feladata volt azokat aláíratni és a titkárságra visszavinni.

Tehát olyan nem lehetséges,hogy a Böpnél dolgozó parkolóőr azt nem írta alá!!!!

Mélységesen lenézik,lekezelik a bíróságot,a biró és az ügyész urakat egyszerűen hülyének tartják.

Többen is megírták weblapunknak akik valamilyen formában részt vettek a tárgyaláson,hogy a vádlott parkolóőrök közül egy csoport Kovács Csaba „Cuccos” vezetésével sokszor bohóckodik és idiótán viselkedik,illetve nem csinálnak belőle titkot,hogy a Bíró és az ügyész urakat mélységesen lenézik.

PL: Kovács Csaba „Cuccos” a vádirat felolvasásakor közbe szólt,a Bíró és az ügyész uraknak címezve ezek hülyék amire a köré tömörült gyanúsított parkolóőri klikk jót nevetett.

Érthetetlen ezeknek az embereknek miért kell ilyen bunkón és tiszteletlenül viselkedniük a Bíró és az ügyész urakkal. Hisz tőlük is nagyban függ hány év fegyház büntetést fognak kapni.

OROSZ RULETT A TAGADÁS!!!

Vádlott parkolóőröknek makacs tagadása kb olyan mintha Orosz Rulettnél a 6 töltényes pisztolyba 5 töltényt tennének…Kb ennyi esélyük van,hogy megússzák az ügyet,vagy még ennyi sem!!!

Bedőlnek a hülye ügyvédi tanácsnak tagadni a végsőkig….

Marhaság a tagadás és a megbánás hiánya súlyosbító körülmény az ítélet meghozatalánál.

Sok marha vádlott parkolóőr majd akkor jön erre rá amikor késő lesz.

De ez legyen az ő bajuk 100X 1000X megírtuk már nekik működjenek együtt a bírósággal,mint Sanci tette azt és akkor sokkal enyhébb ítéletet kapnak majd.

Szinte érthetetlen miért hallgatnak,hisz Takács és Moldvai őket is zsarolással kényszerítette a bűnszövetségbe való belépésre ez számukra jelentősen enyhítő körülmény lenne.

Hallgatásukkal pedig Takácsot és Moldvait védik és magukat keverik még nagyobb bajba.

Tessék vádlott parkolóőrök úgy mint Sanci kiállni és elmondani igen szedtem zsebre a pénzt de Takács és Moldvai zsarolással kényszerített erre,mert ez az igazság mindenki tudja.

Takács olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia.

A büntetés kiszabása során értékelhető enyhítő illetve súlyosító körülmények.

http://www.jogiforum.hu/blog/buntetojog/46

Súlyosbítás:

A bűnszervezetben történő elkövetés, vagyis ha a cselekményt három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követik el, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Takács és Moldvai számára plusz súlyosbítás:

• A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni
• Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.
• A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés.
• Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.

Ha belegondolunk annak a súlyosságába,hogy Takács Sándor ellenőrzési vezetőnek és Moldvai József területi ellenőrök vezetőjének az lett volna a feladata,hogy azokat a bűncselekményeket megakadályozza amik elkövetésére kényszerítették a parkolóőröket.

Takács Sándora és Moldvai Józsefre a parkolóellenőrök korrupció mentes munkavégzésének az ellenőrzésének megbízását adni olyan volt mint kecskére káposztát bízni.

Sőt rosszabb mert ők még olyan embereket is korrupcióra kényszerítettek akik azt nem is  akarták csinálni.

Ami Takácsék helyzetét súlyosbítja,hogy a korrupciót nem csak eltűrték hanyagul lustán,gondatlanul, hanem azt aktívan szervezték.

Egykori ellenőrzési vezetőként és területi ellenőri vezetőként ebben áll meg Takács Sándor és Moldvai József felelőssége sokkal súlyosabban mint egy sima nekik zsebre dolgozó parkolóőrnek!!! Ők hivatali hatalmukkal,vezetői beosztásukkal maximálisan visszélve követték el ezen bűncselekmények sorozatát!!!!

Remélhetőleg a bíróság majd ezt külön értékeli nekik az ítélet kiszabásánál!

Még nem késő vádlottak!!!

Rengetegszer megírtuk már!!!

Vádlott parkolóőrök legyen eszetek és beszéljetek.

Az első fokú ítélet hirdetésig még van időtök de utána már késő lesz.

Vegyetek példát Sanciról ő jár helyes úton az ügyből kifolyólag!!!!!

Vicces Moldvai hülyének nézte a Bíró Úrat!.

Információink szerint Moldvai József hülyének akarta nézni a bírót a telefon lehallgatások felolvasása közben.

A fenti jegyzőkönyvben szereplő pálya számokat úgy magyarázta a bíró úrnak,hogy azok nem munkaterület beosztások voltak,hanem a kedvenc lottó számai amiket megszoktak játszani Sancival.

Természetesen bíró úr is egyből átlátta,hogy Moldvai hülyének akarja őt nézni és nagy hazugság amit mond.De érdekes még a rendőrségi elemző is egyértelműen leírta a beszélgetés elemzésében,hogy munkaterületekre való beosztását kéri Sanci a Moldvaival lefolytatott telefonbeszélgetésében.

Ennek ellenére Moldvai ilyen gyerekes hazugsággal próbálkozott.

Takács Sándor előnyért a kötelességét megszegte!!!!

Btk.252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

SOK EX-BÖPÖSNEK EZ LESZ AZ UTOLSÓ SZABAD KARÁCSONY 2013.

Sok Ex-böpös vádlottnak ez lesz az utolsó szabad karácsonya jó pár évig biztosan.

2014.márciusban első fokú ítélet után akiket elítélnek az már legalább a másod fokú ítéletig nem megy haza. Ha ott is elítélik akkor jó pár karácsonyt a fegyházban kell töltenie.

Minden vádlott EX-Böpös élvezze a 2013-as karácsony otthon!!!!

5-10 évig terjedő büntetési tétel esetén 5-10 kihagyott karácsonyt jelet.

SCHMIDTKA TANÚSKODÁSA ÉRDEKES LESZ,LENNE A BÍRÓSÁG ELŐTT.

Kétség kívül Schmidtka tanúvallomása érdekes lehetett volna.

De neki józan esze volt ezért is ment el a Böp Kft-től..

Valószínűsíthetően a Bíróság előtt ő is a felejtésbe burkolózott volna.

Persze nem mondhatta volna azt el,hogy átlátott mindent és amikor Rusznáknak ezt jelentette Rusznák közölte vele,hogy ne foglalkozzon  ezekkel a dolgokkal mert baja eshet.

Nos ekkor ő vette a kalapját és kilépett..

Nem akart egy olyan bűncselekmény sorozatban passzívan részt venni amiről mindent tudott,tenni is akart ellene de a főnöke leállította őt.

Persze azzal is tisztában volt ha itt bukás van senki nem fogja elhinni neki,hogy ő nem vett abban részt,még ha ez így is volt.

Na meg hogy ellene a többi kollégáját Takács a háttérből folyamatosan uszította ellen.

Mert ugye Takács Sándor mindent a háttérből szeretett irányítani ahogy már ezt megszokhattuk…Aztán ha baj van ő mossa a kezét ő nem csinált semmit.

Schmidtkát idézte a bíróság ugyan tanúnak,de nem jött el a tárgyalásra.

Az utolsó ismert lakcímén a leveleket nem vette át és nem is kereste azokat,valószínűsíthetően már nem ott lakik. Ezért nem találta őt meg a bíróság.

Kicsit sem mindegy, hová kerül egy elítélt.

 

Mi a különbség a börtön, a fegyház, illetve fogház büntetés között? Kinek jár a legkeményebb elzárás, mely bűncselekmények elkövetői kerülnek szigorúan fegyházba? Körbenéztünk a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekben, hogy értsük végre, mit jelent, ha valaki börtönviselt.

Börtönviselt – a beszélt nyelvben csak így használjuk, ha valakit elítélt a bíróság és letöltötte büntetését. Soha nem mondjuk azt, hogy fogházviselt vagy fegyházviselt, pedig nagyok a különbségek. A legszigorúbb rezsim a fegyházakban érvényesül. Fegyházbüntetésre ítélték például a wiszkis rabló Ambrus Attilát, a móri ügyben elítélt Weiszdorn Róbertet, vagy a körmendi gyermekgyilkosság miatt elítélt Tánczos Gábort. A törvény megszabja azt is, hogy milyen esetben milyen intézményben kell elhelyezni az elítéltet. Egy ügyvéd segítségével néztük meg, melyek is a főbb differenciák.

http://www.rtlklub.hu/musorok/fokusz/cikkek/371855

RUSZNÁK ÁLMAI SZERINT ÍGY KEZDŐDŐTT VOLNA MINDEN REGGEL AZ ELIGAZÍTÁS A BÖP KFT-NÉL.

RUSZNÁK VÉLEMÉNYE AZ ÜGYRŐL.....(Nincs változás benne.)

A büntetés kiszabása során értékelhető enyhítő illetve súlyosító körülmények.

A büntetőeljárásban a bíróság, amennyiben büntetést szab ki, akkor azt a törvény idézett rendelkezése szerint teszi meg: „a büntetést a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.”
De mit jelent ez a gyakorlatban? Az egyes bűncselekményekre meghatározott büntetési tételeknél a kiszabható büntetés alsó és felső határa kerül meghatározásra. Nézzünk egy példát: az erőszakos közösülés alapesetének büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés. Amennyiben semmilyen súlyosító vagy. enyhítő körülmény nem merülne fel, a kiszabandó büntetés öt év lenne, mivel a büntetési tétel alsó határa kettő év, amihez hozzá kell adni az alsó és felső határ közötti különbözet felét (8-2=6, ami kettővel osztva 3 év) azaz 3 évet így megkapjuk a középmértéket, tehát az öt évet.
A büntetési tétel intervalluma biztosít teret a bíróság számára a mérlegeléshez, ami egy felől múlik a bíró szubjektív megítélésén másfelől a súlyosító és enyhítő körülmények (büntetést befolyásoló körülmények) egymáshoz viszonyított arányán, mivel ezeket a körülményeket egymással egybevetve, összefüggésükben kell értékelni. Nem a mennyiségük, hanem konkrét esetben meglevő hatásuk a döntő a büntetés meghatározásánál. A bíró egyéni vélemény formálása jogi eszközökkel nem befolyásolható ezért a továbbiakban ezzel nem foglalkozom.
A büntetés kiszabása során értékelhető tényezők nincsenek kőbevésetten meghatározva, ugyanakkor szükséges volt, olyan általános iránymutatás kidolgozására, amelyek mentén a bíróságok nagyjából egységesen ítéljék meg a súlyosító és enyhítő körülményeket, amit a törvény előtti egyenlőség is megkíván. Itt említeném meg még egyszer a bíró szubjektumát, mivel az hogy a 56/2007 számú BK véleményben felsorolt büntetés kiszabása során értékelhető tényezők milyen mértékben kerülnek figyelembevételre sok esetben már kizárólag a bíróban kialakult véleményen múlik. Ennek legtipikusabb példája a vádlott részéről a cselekmény elkövetésnek megbánása, hiszen semmilyen természettudományos módszerrel nem mérhető a vádlott arra irányuló kijelentésének komolysága és mélysége, hogy a cselekmény elkövetését megbánta. Ilyenkor a bíróság az ítélet indoklásába kifejtheti, hogy a vádlott megbánását, esetleges bocsánat kérését a sértettől nem látta őszintének, ezért azt enyhítő körülményként nem veszi figyelembe.
Az alábbiakban a büntetést befolyásoló tényezőket foglalom össze az 56/2007 számú BK vélemény alapján:
1. enyhítő alanyi, azaz az elkövető személyében, személyi körülményeiben fellelhető tényezők:

• A büntetlen előélet, kivéve, ha az elkövető fiatalkorú vagy a fiatalkort néhány évvel meghaladott, ún. fiatal felnőtt, illetve olyan beosztás felhasználásával követte el ahol a büntetlen előélet az alkalmazás feltétele.
• A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartásának értékelése esetén a hosszabb ideig tanúsított kifogástalan közlekedési magatartás, enyhítő körülmény lehet.
• Ha az elkövető a büntethetőség határát jelentő tizennégy éves életkort nem sokkal haladta meg, vagy fiatal felnőtt volt, amikor a bűncselekményt elkövette.
• általában a nyugdíjkorhatárt meghaladott életkor.
• Ha az elkövetőnek tartásra, illetve nevelésre szoruló hozzátartozói vannak, ez azonban nem vehető figyelembe annak javára, aki gondoskodási kötelességét nem teljesíti.
• Az elkövető alacsony műveltsége, iskolázatlansága enyhítő körülmény, kivéve, ha olyan bűncselekményt követett el, amelynek súlyát és tilalmazottságát az értelmi színvonalától és iskolázottságától függetlenül mindenki belátja (emberölés, rablás, testi sértés stb.)
• A beszámítási képesség korlátozottsága.
• Ha az elkövető elmeműködésének valamely sajátossága a bűncselekmény elkövetését megkönnyíthette.
• Az elkövető tartósan és kiemelkedően végzett munkája enyhítő körülmény, ha abból arra lehet következtetni, hogy vele szemben a büntetés könnyebben célt érhet.
• A köz javára ellenszolgáltatás nélkül végzett tevékenység vagy szolgáltatás (jótékony célú munkavégzés, alapítvány létesítése, ajándék, adomány stb.).
• Ha valaki más személy ráhatására vagy befolyása alatt követte el a bűncselekményt.
• A bűncselekmény méltányolható indítóoka.
• Ha a cselekmény motívuma a valóságos vagy vélt közérdek szolgálata.
• A vagyon elleni bűncselekmények esetében az elkövető önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzete, különösen akkor, ha ez az elemi szükségletek kielégítetlenségében nyilvánul meg, és a bűncselekmény ennek kielégítési körében marad.
• A szándék eshetőleges volta, kivéve, ha az elkövető olyan bűncselekményt valósított meg, amelyet az eredmény tekintetében gondatlanul is el lehet követni. Hogy érthető legyen a mit jelent a szándék eshetőleges volta itt teszek egy rövid kitérőt.

A szándékosságnak két alakzata létezik: az egyenes és az eshetőleges. A kettő közötti különbséget érzelmi, tudati oldalról kell vizsgálni. Egyenes szándék esetén az elkövető kívánja magatartása következményeit, és célja elérése érdekében akaratlagosan cselekszik, míg eshetőleges szándék esetén az elkövető magatartása következményeit nem kívánja ugyan, de azokkal szemben közömbösen viselkedik, belenyugszik azok megvalósulásába.

• A gondatlan bűnösség esetében általában enyhítő körülmény, ha az elkövetőt hanyag gondatlanság terheli. A gondatlanság akkor hanyag (negligencia), ha az elkövető azért nem látja előre magatartásának következményeit, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.
• Enyhítő körülmény az elkövető önfeljelentése. Különösen, ha ennek folytán vált lehetővé a bűncselekmény felderítése, vagy azt jelentős mértékben elősegítette
• Ha az elkövető közreműködött a bűncselekmény felderítésében, és ennek szerepe volt a felderítés eredményességében
• A bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomás, illetve a részbeni beismerés. Nagyobb a nyomatéka, ha a beismerés segíti a felderítést. Tettenérés esetén csak a bűnösség elismerésének és a megbánás lehet enyhítő körülmény.
• Az elkövető megbánó magatartása, az eredmény elhárítására irányuló tevékenysége, a cselekmény megbánását kifejező komoly öngyilkossági kísérlete.
• Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága, vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti, abban az esetben is ha ez az állapot a bűncselekmény elkövetése után jött létre.

2. Súlyosító alanyi, azaz az elkövető személyében, személyi körülményeiben fellelhető tényezők:

• Ha ugyanolyan vagy hasonló cselekmény miatt alkalmazták a korábbi megrovás vagy próbára bocsátás.
• A büntetett előélet általában súlyosító körülmény Ha az elkövetőt a bűncselekmény véghezvitele előtt jogerősen elítélték, a büntetőjog szempontjából büntetett előéletű akkor is, ha mentesült a büntetés hátrányos következményei alól. Növeli a büntetett előélet súlyosító hatását, ha a korábbi büntetés súlyosabb szabadságvesztés volt, ha az előző büntetés kiállásától az újabb bűncselekmény elkövetéséig rövid idő telt el, ha korábban is azonos vagy hasonló bűncselekmény miatt történt az elítélés.
• Ha a büntetett előéletű elkövető nem visszaeső, de többször volt büntetve.
• Fokozott a büntetett előélet nyomatéka, ha a sorozatos elítélésekből, az elkövető életviteléből és az újabb bűnelkövetésből a bűnöző életmódra lehet következtetni.
• A gondatlanságból elkövetett bűncselekmény miatt történt korábbi elítélés akkor értékelhető súlyosító körülményként, ha az elkövető újból azonos vagy hasonló cselekményt követett el.
• A közlekedési bűncselekmények elbírálásánál az elkövető korábbi közlekedési magatartását is értékelni kell. A közlekedési szabálysértés elkövetése súlyosító, körülmény lehet. Ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka súlyosító körülmény.
• Ha az elkövető az ellene folyamatban levő büntetőeljárás hatálya alatt, erről tudva követi el a bűncselekményt.
• Ha az elkövető más ügyben alkalmazott felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, a feltételes szabadság ideje alatt vagy a kegyelem véglegessé válása előtt követte el a bűncselekményt.
• Ha az elkövetőnek a létfenntartást biztosító jövedelme nincs, és munkakerülő, csavargó életmódot folytat.
• Ha az elkövető az élet valamely területén történt felkészültségét vagy szakmai képzettségét bűncselekmény véghezvitelére használja fel
• Ha az elkövető a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el, és ennek az állapotnak szerepe volt a bűncselekmény elkövetésében; különösen a gátlástalanul, garázda módon végrehajtott - élet, testi épség vagy nemi erkölcs elleni - bűncselekmények esetében.
• Iszákos életmód.
• A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni
• Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.
• A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés; különösen az erőszakos bűncselekmények esetében.
• Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.
• A bűncselekmény erkölcsileg különösen elítélendő oka.
• A cselekmény végrehajtásában megnyilvánuló kitartó szándék és az előre megfontolt szándék.
• A gondatlanság súlyos foka, (luxuria). Ez akkor állapítható meg, ha az elkövető könnyelműsége nagymértékű volt, vagyis előre látta magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízott az eredmény elmaradásában.
• A cselekmény után tanúsított elvetemült magatartás.

3. Enyhítő tárgyi, azaz az elkövetés körülményeiben fellelhető tényezők:

• Ha a cselekmény kísérleti szakban maradt. A nyomatéka annál nagyobb, minél távolabb van a cselekmény a befejezettségtől, illetve a cselekmény következményei a befejezettséghez megkívánt eredménytől. Azonban ha bűnhalmazatban levő bűncselekmények jelentősebb része befejezett, a kísérleti szakban maradt cselekmények enyhítő hatása elenyészhet. Szintén nem értékelhető enyhítő körülménynek a kísérlet, ha az elkövető mindent megtett a bűncselekmény befejezettsége érdekében, és a következmények is súlyosak.
• Ha az okozati összefüggés közvetett volt, vagy ha az eredmény bekövetkezésében a cselekmény mellett együttható más okok is szerepet játszottak, pl. halálos eredményben az orvosi műhiba vagy diagnosztikai tévedés.
• A bűncselekmény következményeinek enyhe volta. Ha ez pénzben mérhető értékhatártól függ, enyhítő körülmény, ha a kár, az érték vagy a vagyoni hátrány az alsó határ, súlyosító, ha a felső határ közelében van. előfordulhat olyan káros következmény, amely nem mérhető egzakt módon. Ilyen a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a pszichikai következmény; amely enyhítő lehet, ha csak enyhe fokú.
• A sértett felróható közrehatása enyhítő körülmény. Ilyen a sértett részéről tanúsított durva, erőszakos, kihívó vagy súlyosan sértő viselkedés, a jogtalan eljárás; a közlekedési bűncselekményeknél a sértett együtt ható okot jelentő szabályszegése; a nemi erkölcs elleni bűncselekményeknél a könnyelmű, kihívó magatartása.
• A sértett megbocsátását enyhítőként lehet értékelni, különösen akkor, ha annak folytán a bűncselekmény miatt megromlott viszonyok helyreálltak.
• A bűnsegédi minőség. A bűnsegéd az elkövető részére a bűncselekmény végrehajtásához szándékos segítséget nyújt, ami lehet fizikai, illetve pszichikai segítség de a bűncselekmény törvényben meghatározott tényállását nem valósítja meg.
• Az alkalomszerű elkövetés az elkövető javára értékelhető, kivéve, ha az alkalom létrejöttét tudatosan elősegítette, vagy ha az alkalom előidézése maga is jogellenes.
• Az elkövető javára kell értékelni, ha az okozott kárt vagy annak egy részét megtérítette, és kisebb nyomatékkal azt, ha a kár tőle függetlenül megtérült
• ha az elkövető a sértettnek elégtételt szolgáltatott, rendezte vele a közöttük keletkezett konfliktust, ennek során valamilyen szolgáltatást teljesített, vagy igényt kielégítet, vagy tevékeny megbánást tanúsított
• Az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. Ha ezek a büntetés mellett külön is egyéni visszatartó hatást fejthetnek ki, indokolt azokat enyhítő körülményként értékelni. Ilyen többlethátrány lehet a bűncselekmény folytán elszenvedett sérülés, jelentős munkajogi, anyagi vagy egyéb hátrány.
• ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt; nagyobb a nyomatéka, ha előzetes fogva tartásban volt.

4. Súlyosító tárgyi, azaz az elkövetés körülményeiben fellelhető tényezők:

• A kitartó, a fondorlatos, a gátlástalan, a garázda, az orvul való vagy egyébként veszélyes elkövetési mód illetve, ha az elkövető a bűncselekménnyel szükségszerűen együtt járó szenvedésnél nagyobb testi vagy lelki gyötrelmet okoz
• Az élet és a testi épség elleni bűncselekményeknél az elkövetéshez használt eszköz különös veszélyessége súlyosító körülmény. Az eszköz általában akkor tekinthető különösen veszélyesnek, ha az adott módon használva, a szándékoltnál (rendszerint) súlyosabb eredmény előidézésére alkalmas. Az élet elleni cselekmények esetén pedig akkor is, ha az adott módon használva nagy biztonsággal, az elhárításra esélyt sem hagyva, alkalmas a halálos eredmény előidézésére. Azonban az eszköz különös veszélyessége nem értékelhető súlyosítóként, ha a bíróság erre is tekintettel minősítette súlyosabban a cselekményt
• A közbiztonság veszélyeztetése, a köznyugalom tartós vagy súlyos megzavarása. Egyes bűncselekményeknél súlyosító körülmény a nagyobb nyilvánosság előtt való elkövetés, feltéve, hogy az az elkövető nagyobb elvetemültségére utal vagy többletsérelmet okoz.
• A bűncselekmény következményeinek súlyos volta. Ha a minősítés függ az értékhatártól, súlyosító körülmény, ha a kár, az érték vagy a vagyoni hátrány a felső határ közelében van. Amennyiben a következmény nem mérhető egzakt módon súlyosító körülmény ha a beállott következmény vagy veszély súlyos fokú.
• Ha a sértett védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, terhes nő vagy az elkövető közeli hozzátartozója.
• A bűncselekmény kétszeres vagy többszörös minősülése.
• A folytatólagosság, vagyis ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el.
• Ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el; minél súlyosabb a bűncselekmény, annál hosszabb az az idő
• A bűncselekmények elszaporodottsága súlyosító körülmény akkor, ha a köztudomás szerint az ügyben elbírált vagy az ahhoz hasonló bűncselekmények száma (az elkövetéskor) a korábbi időszakhoz képest lényeges emelkedést mutat, vagy ha a számuk az adott területen lényegesen magasabb volt az átlagosnál.
• A bűnszervezetben történő elkövetés, vagyis ha a cselekményt három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követik el, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Nem lehet súlyosító körülményként értékelni a bűnszervezetben történő elkövetést, ha emiatt a büntetési tételkeret, felső határát már a kétszeresére emelték a kétszeres értékelés tilalma miatt.
• ha az elkövetett gazdasági vagy vagyon elleni bűncselekmény következtében nagyszámú sértett anyagi helyzete, jövedelmi, illetve életviszonya, megélhetési és életkörülménye jelentősen megváltozik, rosszabbodik.

Zárszóként álljon itt egy az büntetés kiszabását befolyásoló tényezők értékelésének módjára vonatkozó iránymutatás az 56/2007 számú BK véleményből: „A büntetést befolyásoló körülményeket tehát nem elvont általánosságban, nem mechanikusan, hanem a konkrét ügy tényeire vonatkoztatva kell értékelni, és a határozatban megindokolni. Valamely, általában súlyosítónak vagy enyhítőnek tartott tényezőt akkor lehet a konkrét ügyben is ilyenként értékelni, ha az indok, amely miatt annak súlyosító vagy enyhítő hatása van, az adott ügyben is megállapítható. Ugyanazon tény más cselekmény vagy más elkövető vonatkozásában közömbös vagy ellenkező hatású is lehet.”

http://www.jogiforum.hu/blog/buntetojog/46

Súlyosbítás:

A bűnszervezetben történő elkövetés, vagyis ha a cselekményt három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportban követik el, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.

Takács és Moldvai számára plusz súlyosbítás:

• A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás súlyosító körülmény, ha annak felhasználásával vagy azzal összefüggésben történt a bűncselekmény elkövetése. Vezetői beosztásban levőnek a ténylegesen irányító tevékenységet végző személyt kell tekinteni
• Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésbe vivő szerepe.
• A társas elkövetés, illetve a csoportos elkövetés; különösen az erőszakos bűncselekmények esetében.
• Ha az elkövető olyan bűncselekményt vitt véghez, amit meg kellett volna akadályoznia. Különös nyomatéka van annak, ha a bűnüldöző hatóság tagja igazságszolgáltatás elleni, a közélet tisztaságát sértő vagy más korrupciós jellegű vagy olyan bűncselekményt követ el, amely a bűnüldöző szerv érdekeit is sérti.

Ami a legérdekesebb!!!

Mennyit is kaphat egy elítélt parkolóőr vagy vezető???

Alapesetben:

Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke irányadó. A középmértéket akként kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához a felső és az alsó határ közötti különbözet felét kell hozzáadni.

A parkolóőröket és vezetőik ellen ezen törvény alapján nyomoztak:
Btk.252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Itt a büntetési tétel 5-10 év között van.

Tehát akkor alapból egy szürke parkolóőr ebben az ügyben 7.5 év fegyházban letöltendő büntetéssel indul.

Gondolkodjon már mindenki egy kicsit futtassa le a kicsi agyában ha kimondanak rá első fokon alapesetben 7.5 év fegyházban letöltendő büntetést mi lesz????

Mert onnan viszik egyből a sittre 7.5 év kiszabott ítélet után már nem megy haza senki a bíróságról!!!!!!