A BRFK GAZDASÁG VÉDELMI OSZTÁLYA ÖSSZEJÁTSZIK A BÖP KFT-VEL!!!!
Laczkó János egykori rendőr kollégáit nagyon súlyos bűncselekménybe rántotta bele. Vajon részesülnek a Brfk Gazdaságvédelmi osztályának az üggyel foglalkozó nyomozói is a parkoló maffia által begyűjtött pénzből???? Igen a válasz…
A vesztegetési ügyben tett tanúvallomások néhány mondata vicc és szállóige tárgyát képezik a Böp Kft-nél. Laczkó János előbb tudja kik mikorra és miért vannak megidézve az ügyben mint maguk a megidézettek”.
Kronológia:
A történet egyszerű:
2007.dec.5-én Rusznák elmondja az ominózus 100 és 200 milliós beszédét amit rögzít a „hallgatósága”.
2007.dec.6-án Takács Sándor a beszédből kap egy másolatot.
Ezek után Takács bemegy vele Rusznákhoz és közli vele,hogy ebből baj lehet később.
2008.Január Rusznák valószínűleg segítséget kér az MSZP-s barátaitól az ügyben
Akik azt javasolják vegyen fel egy olyan nyugdíjas rendőrt a céghez aki baj esetén segíteni tud majd.
Ez meg is történik nyolc volt nyugdíjas rendőrt hallgat meg Rusznák és ezek után Laczkó János mellet dönt pont egy volt Brfk Gazdaság Védelmi osztályán dolgozó egykori magas rangú rendőr mellett. Milyen fura???
Laczkó János egy munkaügyi perben egy tanú vallomásban el is ismeri ezt Rusznák Imre egy volt rendőrt szeretett volna az ellenőrzési csoport élére így találta meg őt!!
2008.Január.28 Takács Sándort hálából a figyelmeztetésért formálisan egy olyan munkabeosztásba helyez vissza Rusznák Imre ami addig nem is létezett a Böp Kft-nél addig (ellenőrzési csoport vezető helyettes) A hivatalos fizetése természetesen változatlan marad.
Még ezen a napon beiktatják Laczkó János új ellenőrzési csoportvezetőnek a cégnél.
Elkezdődnek a tisztogatások akik veszélyesek a korrupciós hálózatra azokat lassanként eltávolítják mondvacsinált ürügyekkel a cégtől. Van akinek a családját is meghurcolják a 3 és a 8 éves gyereke házkutatás elszenvedő néma tanui!!!!!!
Magyarán Takács,Laczkó és Takács miatt Pohárka gyerekit is meghurcolták!!!!
De mindegy Takácsnak is van három gyereke majd meg lehet őket is hurcoltatni.
2008.junius kipattan a korrupciós balhé Laczkó aktivizálja a Brfk Gazdaság Védelmi osztályán lévő kapcsolatait az ügy érdekében.
2008.juniusában Vadászt meghallgatja a Brfk Gazdaság Védelmi osztálya.
Ezt követően a tanú vallomásán röhög az egész Böp Kft. állítólag a költségtérítésnél kért 40 ezer forintot mert amikor felfelé utazott a kihallgatásra elvesztett ennyi pénzt a vonaton volt az indoka. Ezt röhögte másnap a Böp Kft-nél mindenki. Vadász tett egy tanúvallomást a BRFK-n másnap egy magán parkolási kft-nél már mindenki tudja mit mondott. Korrekt a rendőrség azonnal kiadják az adatokat a régi ismerősüknek.
2008.szeptemberében
Laczkó János az egyik reggeli eligazításán közli az ellenőrökkel,hogy a Brfk Gazdaság Védelmi osztályának sok fotója van az ellenőrökről ahogy ki-be járkálnak az üzletekbe. De nyugodjon meg mindenki nem tudják ellenük bizonyítéknak felhasználni.
2009.julius.1
Duka Józsefet tanú vallomásra behívják a Brfk Gazdaság Védelmi osztályára másnap reggel 9-re. Csak az a bökkenő,hogy mindezt Duka egy parkolóőrtől tudta meg.
A Böp Kft-nél Laczkó János előbb tudta,hogy Dukát másnap reggel 9-re behívják mint maga Duka.
Ezek után teljesen egyértelmű,hogy Laczkó János titkosnak minősülő információkat tanú vallomásokat kap meg Brfk Gazdaság Védelmi osztályától.
A Brfk Gazdaság Védelmi osztálya összejátszik a Böp Kft-vel az ügy eltusolása érdekében ezért nincs semmi eredmény egy éve az ügyben.
Javaslatunk a következő tegyenek Dukáék a Katonai Ügyészségen és Nyomozó ügyészségen tegyenek feljelentést az
az eljárás miatt az ügyben vizsgáltassák ki az ügyet és Laczkó kapcsolatait a Brfk Gazdaság Védelmi osztályán ott ahol korábban dolgozott. Illetve milyen kamu ürüggyel áll az ügy egy éve.
Kíváncsiak lennénk a heti ellenőröktől zsebre kapott pénzéből Laczkó visz át a Zsarupalotába is a volt kollégáinak.
Bár nem baj max:2010-ben jön a Fidesz majd ők kivizsgáltatják az ügyet korrektül
De akkor ott már magas rangú rendőrök is bukni fognak akik Laczkónak súgtak és az ügyet idáig eltusolták akárcsak a Zuschlagh ügyben.
A FENTI ÜGY SAJNOS NEM EGYEDI ESET A RENDŐRSÉG TÖRTÉNETÉBEN MINT AZ ALÁBBI PÉDÁK IS BIZONYÍTJÁK EZT:
http://www.jogiforum.hu/hirek/8142
Betyárbecsület mundérban - rendőrségi korrupció
Nem jelentené feletteseinek a rendőrök egyharmada, ha egy belső korrupciós cselekményről tudomást szerezne, egy százalékuk hajlandó lenne hamis alibit igazolni olyan kollégájának, aki ellen ilyen eljárás indult – derült ki az ORFK hivatásos állománya körében nemrég készített felmérésből.
A Magyar Nemzet arról is beszámol, hogy az adatok szerint ugyanakkor két éve folyamatosan csökken a korrupció miatt elítélt rendőrök száma. Évente átlagosan 1100 büntetőeljárás indul a rendőrök ellen, ám az ügyek 60–70 százalékát a bűncselekmény vagy annak bizonyítottsága hiányában megszüntetik.
A más bűncselekmények miatt indult eljárások esetében gyakran csak nyomozás közben vetődik fel a korrupció gyanúja. Krőzsel Károly ezredes, az ORFK ellenőrzési főosztályvezetője elmondta, ha egy rendőrnél beigazolódik a gyanú, azonnal elbocsátják, és a bíróság rendszerint börtönbüntetéssel sújtja.
http://www.origo.hu/itthon/20000630rendori.html
A rendőri munka minden területén burjánzik a korrupció - ez derül ki egy nemrégiben készült - és a Népszava birtokába jutott - belső jelentésből. A visszaélésekben gyakran a parancsnokok is szerepet játszanak. A vizsgálatot végzők visszatetsző módszereket javasolnak a megelőzésre.
A rendőrség, az ügyészség és a Belügyminisztérium belső elhárításának adatait is felhasználva nemrég készült el az a belső jelentés, amely a rendőri korrupcióról közöl elképesztő részleteket.
A Népszava birtokába jutott belső dokumentum készítői szerint a rendőrök által elkövetett bűncselekmények - hivatali visszaélés, vesztegetés, befolyással üzérkedés - motívumai csak részben keresendők a rendőr személyiségében. A feketegazdaság morálisan romboló hatása éppúgy elvezet a korrupcióhoz, mint a hatósági ügyintézés és ügykezelés minden szintet jellemző bürokratikus menete. Kiváltó ok még a rendőrök alacsony életszínvonala, a felvételi rendszer hibái, valamint a parancsnoki nevelő és fegyelmező munka hiányosságai.
A rendőrök "betyárbecsületből" gyakran nem jelentik egymás bűnös magatartását, sőt ? és ez már megdöbbentő - a közvetlen vezetők részéről is tapasztalható, hogy kisebb súlyúnak ítélt esetek felett inkább szemet hunynak, csak hogy megőrizzék egységük jó hírét.
A vizsgálati dokumentum megállapítja, hogy bizonyos területeken a parancsnoki közreműködés ennél is súlyosabb. Azon beosztásokba, amelyek a korrupcióra a legalkalmasabbak - ilyen például a gépkocsizó járőr -, csak azok kerülhetnek, akik a szolgálatot irányító vezetőnek különböző összegeket fizetnek.
Idézet a jelentésből: "Odáig eljutottak már ezen a téren a rendőrök, hogy a szolgálati idő alatt a korrupciós közterületi bűncselekmények során szerzett pénzt a váltások parancsnokai osztják el az állomány között. Az összegből az objektumban szolgálatot teljesítők is részesülnek az összetartozás kifejeződéseként."
A zárt korrupciós közösségek kialakítása "egymás kipróbálásával" kezdődik. Rutinos rendőrök, "öreg rókák" gondjaira bízzák az újoncokat, akiket folyamatosan "tesztelnek". Eleinte kisebb súlyú, úgynevezett "kimagyarázható" zsebre bírságolásokba vonják be őket. Aki "veszi a lapot", azt "megbízhatónak" nyilvánítják, és a továbbiakban helye lesz a csoportban. Aki nem áll be a sorba, azt gyorsan és teljes egységben kiközösítik, feletteseiknél befeketítik, munkáját ellehetetlenítik, így előbb-utóbb önként távozik a testületből.
A jelentés készítői szükségesnek tartják rögzíteni, hogy a bűncselekmények felderítése a fejlett konspirációnak köszönhetően csak titkos eszközökkel lehetséges. Erre azonban a korrupcióban érdekelt rendőrök sem várnak tétlenül, módszereiket folyamatosan tökéletesítik. Keresik - és gyakran meg is találják - a kapcsolatot olyan kollégáikkal, akiktől épp a felderítő szervek belső információit igyekeznek megszerezni. Ismerik már például a rendőrség ellenőrző szolgálatai, illetve a belső elhárítás járműveinek típusát, rendszámát, gyakran előre tudnak a tervezett akciókról is.
A korrupció szempontjából leginkább veszélyeztetettnek a közrendvédelmi és közlekedési szolgálatok állományát - egyszerűbben: az egyenruhás rendőröket - minősítik. Gyakori, hogy a szabálytalankodók igazoltatásakor maga a rendőr tesz félreérthetetlen célzást, az állampolgár pedig már tudja, mi a teendő, sőt - állítja a jelentés - a legtöbben ismerik a "tarifákat" is.
A dokumentum az egyenruhások korrupciójának leggyakoribb formáit is felsorolja. Például a szabálysértési feljelentéstől pénzért tekint el a rendőr. A legjövedelmezőbb pénzforrás a gyorshajtók "levétele", s erre több lehetőség is kínálkozik.
A legegyszerűbb, amikor a rendőr "tippeléssel" állapítja meg, hogy valaki átlépte-e a sebességhatárt, majd zsarolja az autóst, hogy bemérték, lefényképezték, de esetleg "lehetne valamit tenni".
Külföldiektől gyakran irreálisan magas "helyszíni bírságot" követelnek, ellenkező esetben kiutasítással fenyegetik az illetőt. Mivel a turisták gyakran valutában fizetnek, előszeretettel vadásznak a nyugati rendszámú autókra. A lebukás veszélyét csökkenti, hogy az idegen előbb-utóbb elhagyja az országot.
Nem ritkaság, hogy közúti balesetnél - ellenszolgáltatás fejében - hamis tartalmú igazolólapot állítanak ki. Korrupciónak minősül az is, ha a balesetes gépjárművet a rendőr olyan szállítóval viteti el, aki neki rendszeresen fizet. A prostituáltaktól gyakran ingyenes szolgáltatást kérnek, cserében nem jelentik fel őket.
"A közterületi szolgálatot ellátó állomány leggyakrabban az esti, éjszakai órákban követi el az előre eltervezett korrupciós cselekmények jelentős részét, gyér forgalmú, elhagyott útszakaszokon. Ilyenkor a rendőr megjelenése, az éjszakában feltűnő szolgálati autó fényei, a szankciókkal fenyegetés oly mértékben sokkoló, hogy szinte megbénítja az állampolgárokat" - mondja a jelentés.
Az elkövetést nem befolyásolja, hogy hónap eleje vagy vége van, ebből következik: nem megélhetési bűnözéssel, hanem rendszeres haszonszerzésre való törekvéssel állunk szemben.
Előfordul, hogy a rendőrök szolgálati területüket elhagyva "portyáznak", ami nagyban megnehezíti kilétük megállapítását.
A közterületi intézkedés gyakran alkalmazott "módszere", amikor a rendőr az autóssal a jogosítványba, személyibe helyezteti a pénzt, majd beül vele a rendőrautóba, és azt ott teszi el. Ilyen pénzt a lehető legrövidebb ideig tart csak magánál a rendőr, mert ellenőrzéskor lebukhat, tehát igyekszik megszabadulni tőle.
A valutát általában a legközelebbi ismerős benzinkutasnál váltják be. Előre megbeszélt rejtekhelyeik is vannak, ahová szolgálat után mennek vissza a pénzért, vagy más kollégának adják át az összeget. A nagyobb címleteket azonnal felváltják, zsebeikben, irataik között szétrakják.
Az sem példátlan, hogy a rendőr saját címére megcímzett, felbélyegzett borítékokat tart magánál. A beszedett pénzt ebbe teszi, és az első postaládába bedobja.
A rendőrség bűnügyi szolgálatánál dolgozók - a nyomozók, vizsgálók - sem érintetlenek a korrupciótól. Ezek a beosztottak nagyfokú mérlegelési szabadsággal rendelkeznek. Ugyanakkor - munkájuk természetéből adódóan - jelentős számban kerülnek kapcsolatba bűnözőkkel, amely ismeretségek az eljárások után is fennmaradhatnak.
"Pénzbeli vagy egyéb juttatásokért a büntetőeljárások alatt a vizsgáló vagy a nyomozó sok mindent el tud intézni, be tud avatkozni az ügyek menetébe. Az állampolgárok részéről - különösen a nagyobb ügyekben - jelentős a kezdeményezés" - mondják a jelentés készítői.
A dokumentum felsorolja a rendőri korrupció leggyakoribb megjelenési formáit:
A rendőr többletjogokat, lehetőségeket biztosíthat a gyanúsítottaknak, az eljárás menetét lassíthatja vagy gyorsíthatja. Bizonyítékokat eltüntetethet vagy kreálhat, a nyomozás adatait tartalmazó bűnügyi információkat, illetve körözési és egyéb nyilvántartásokból adatokat szolgáltathat ki. Kedvezményeket adhat a fogva tartottaknak, illetve közreműködhet szabadlábra helyezésükben. Tanúkat befolyásolhat a gyanúsított kérésének, érdekeinek megfelelően. Módosíthatja a gépjárműkörözéseket. Vagyon elleni ügyekben a sértett érdekében soron kívül adhat ki lezáró határozatot biztosítási ügyintézéshez. Bűnügyek helyszínelésekor neki rendszeresen "százalékot" adó lakatost, biztonságtechnikai szakembert ajánlhat a kárvallottnak.
A bűnügyi korrupciónál is a készpénz elfogadása az elsődleges, de ennél jóval nehezebben tetten érhető "honoráriumot" is kaphatnak a megvesztegetett rendőrök. Ilyen a díjmentes autó- vagy mobiltelefon-használat, az ingyenes üdülés, illetve egyéb kedvezményes lehetőségek biztosítása. Ezzel az áttételes vesztegetéssel szinte bizonyíthatatlanná válik a korrupció.
A rendőrség igazgatásrendészetén előforduló törvénysértések kiváltó oka elsősorban a bürokratikus ügyintézés.
A rendőrségi jelentés szerint a soron kívüli járműátírás, az idegenrendészeti ügyek gyorsítása a leggyakoribb lehetőség a vesztegetésre. Jellemző az ajándék, mint korrumpáló eszköz. Ezek értéke változó, adott esetben egy csokor virág vagy egy desszert is elegendő a korrupciós büntetőeljárás megindításához.
Súlyosabb eset, amikor az igazgatásrendészeti dolgozó dokumentumok ellenőrzése nélkül ír át járműveket, intéz el idegenrendészeti ügyeket vagy ad ki fegyverengedélyt. Ide tartozik még a szabálysértési bírságok összegének csökkentése, esetleg a büntetés kiszabásának mellőzése is.
A dokumentum szerint a rendőr a felsorolt szolgálati ágakon kívül is keveredhet korrupciós ügyekbe. Egyszerűbb esetben kapcsolatai segítenek ügyes-bajos dolgok elintézésében. Komolyabb ügyekben nyilvántartási adatokat szerezhet meg és adhat ki, például biztonságtechnikai cégeknek, magánnyomozóknak vagy bűnözőknek. Közreműködhet lopott járművek legalizálásában, illetve rendőri mivoltát felhasználva - illegálisan - tartozásbehajtásban, pénzügyi, üzleti tevékenységben, de akár bűncselekményekben is.
A dokumentum a korrupcióra utaló legjellemzőbb magatartásformáknak a "fizetés fölötti" életszínvonalat, a gyanús költekezést, a bűnözőkkel való kapcsolattartást, az éjszakai szórakozóhelyek rendszeres látogatását tekinti.
A korrupció visszaszorítása a vizsgálatot végzők szerint szigorú intézkedéseket követel. Ilyen - többek között - a különféle csapdák állítása, a pusztán csak gyanúba került rendőr áthelyezése. A járőr párok közötti bizalmi kapcsolatok rendszerének szétrombolása, az egymást feljelentő rendőrök jutalmazása. A legkisebb korrupciós jel esetén a belső elhárítás és az ügyészség értesítése.
A jelentésből kitűnik: készítői szerint szinte a teljes rendőri állomány potenciálisan korruptnak tekinthető, hiszen a becsületes rendőrre mindössze egyetlen áttételes utalás található. Ugyanakkor a vizsgálat nem terjedt ki arra, hogy a magasabb rendőri vezetői beosztásban dolgozók közül mely területeken, kiket és hogyan veszélyeztethet a korrupció, illetve ez hogyan előzhető meg vagy érhető tetten.
http://index.hu/bulvar/2009/06/22/penzert_rendorsegi_aktak_vandorolhatnak_bunozokhoz/
Pénzért rendőrségi akták vándorolhatnak bűnözőkhöz
Ha az alvilág a zsebébe nyúl, a rendőrségen eltűnhetnek bizonyítékok, nyomozati anyagok kerülhetnek illetéktelen kezekbe – állítja Frankberger Ferenc, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának vezetője. A belső elhárítást irányító dandártábornok a Népszabadságnak adott interjújában leszögezte, hogy a veszélyes esetek ellenére a 90 ezer rendőrből, börtönőrből, vámosból álló testületben csak ezrelékekben mérhető azoknak az aránya, akikkel foglalkoznia kell az RSZVSZ-nek.
A szolgálat egyre gyakrabban találkozik információ kiszivárogtatással, szolgálati, sőt, államtitkok kiszolgáltatásával. Frankberger Ferenc, az RSZVSZ vezetője szerint bűnszerveztek vezetői, tagjai, az őket képviselő ügyvédek, szakértők hajlandók sokszor igen mélyen a zsebükbe nyúlni a bűnügyi információkért, hiszen létük múlik azon, hogy időben értesülnek-e a hatóságok terveiről, egyáltalán arról, hogy mit tudnak róluk a hatóságok.
A rendőrségi korrupció hátteréről adott interjújában a szolgálatvezető leszögezte, tisztában vannak vele – bár a hatóságok nem szívesen verik nagydobra –, hogy a szervezett bűnözés rendvédelmi támogatás nélkül nem igazán tud működni. „Sokba kerülne egy drogcsempész szervezetnek, ha éppen akkor érkezne a szállítmánya a határra, amikor a legjobb ellenőrök vannak szolgálatban. A már lecsukott „keresztapák" üzletei sem virágoznának a főnök távolétében, ha az nem jutna hozzá szinte bármikor egy mobiltelefonhoz, ha szüksége van rá."
Pénzért Magyarországon is egész akták megszerezhetők. Franberger elmondta: „Arra is volt már példa, hogy egy középvezető kenőpénzért félretett egy aktát, s ha mi nem lépünk közbe, senkinek sem tűnt volna fel az ügy elévüléséig, és az elkövetők elkerülhették volna a felelősségre vonást. Máskor bizonyítékok tűnnek el rejtélyes módon, és előfordult már, amikor az alvilág számára fontos ügyben hatékonyan dolgozó nyomozót saját felettesei akadályozták meg a nyomozás sikeres befejezésében."
A belső elhárítás irányítója a Népszabadságnak hangsúlyozta „ezek a korrupciós ügyek ezerszer veszedelmesebbek az utcai zsebre bírságolásnál. Kőkemény bűnözők úszhatják meg a büntetést, tanúk kerülhetnek veszélybe, az emberek bizalma veszhet el a nyomozóhatóságokkal szemben. El kell ismerni, a bűnügyi szolgálatnál meglévő korrupciós esetek felderítése számunkra is komoly kihívást jelent. Itt ugyanis az ellenfeleink nem fiatal tiszthelyettesek, akik – még a dörzsöltebbek is – számos hibát vétenek. A bűnügyi korrupcióban jól képzett, a védelmi szolgálat munkáját és módszereit is alaposan ismerő, sok esetben vezető beosztású tisztek az ellenfeleink."
Frankberger szerint ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban nincs szégyellni valója a magyar hatóságoknak. A 90 ezer fős rendőri, börtönőri, vámos állományból csak ezrelékekben mérhető csupán azoknak az aránya, akikkel a korrupciós ügyek miatt foglalkozniuk kell. Az RSZVSZ vezetője úgy vélte, az állomány létszámához, és korábbi önmagához képest is jó állapotban van.
http://www.hetek.hu/hatter/199803/a_tarsadalom_igenyli_a_rendori_korrupciot
A társadalom igényli a rendőri korrupciót
Gáspár Attila, a Fővárosi Ügyészség Nyomozó Hivatalának vezetője nyilatkozik lapunknak
– Az elmúlt hetekben egyre több rendőrségen belüli korrupciós, illetve korrupciógyanús ügy derült ki. Emlékezetes, hogy a Központi Bűnüldözési Igazgatóság emberei V. és VI. kerületi rendőröket tartóztattak le egy akciójuk során, mert pénzt követeltek egy kábítószer-kereskedőtől. Másnap Egerben egy fiatal hadnagy bukott le: folyamatosan tájékoztatott két bordélyházat a razziák időpontjairól. A nyomozó hivatalnak milyen tapasztalatai vannak e téren?
– Budapesten másfél-két éve érezhetően szaporodnak a korrupció-gyanús esetek. Vannak, akik eljutottak odáig, hogy bírságoló nyugtatömböt fénymásolnak, vagy éppen nyomdai úton állítják elő, hogy a polgár ne tudja: most éppen zsebre dolgoznak, és később ne tegyen emiatt feljelentést. A nyomdai ügyben nyolc rendőr volt érintett, akik szinte már egy külön csoportot alkottak a testületen belül. Újabban azt tapasztaljuk, hogy a rendőrségi páncélszekrényből lopnak el ilyen tömböket. Ezek sorszáma nincs még névre szólóan feljegyezve.
1996-ban hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt 41 ügyben rendeltünk el nyomozást, ebből 27-et befejeztünk, 8 esetben vádemelési javaslattal éltünk. 1997-ben már 56 ügyben indult eljárás, ebből 38 zárult le, 18 esetben vádemelési javaslattal.
– Erkölcsi válság van a rendőrségen belül?
– Ez nem ilyen egyértelm?. Sokan nem engednek a kísértésnek, amikor korrumpálni akarják őket, hogy "legyenek elnézőek". Ilyenkor a lefizetni szándékozó ellen indul eljárás. 1997-ben emiatt 36 esetben emeltünk vádat. A gond az, hogy a tisztességesek mellett vannak rendőrök, akik nem megtévednek egyszer-egyszer, hanem "hivatásszer?en" zsebre dolgoznak. Ők a rendőrruhát pénzszerzésre használják: egy m?szakban megkeresik a havi bérüket, sőt hallani olyat, hogy mindez a hónap végére több százezres keresetre duzzad. Sajnos, a testületben kezd elterjedni egy olyan szemléletmód, hogy ez az alacsony fizetés miatt "jár". Többször elhangzó érv, hogy "nem vagyunk megfizetve, meg kell élni valamiből".
– A korrupciónak valóban oka és indoka lehet az alacsony fizetés? Hiszen a rendőr dolga éppen az, hogy a törvényt védje. Ignácz István, az ORFK bűnügyi főigazgatója a minap úgy nyilatkozott erről, hogy a középvezetők is tehetnek a korrupció növekedéséről, mivel nem kellőképpen ellenőrzik beosztottjaikat.
– Tény, hogy alacsony a fizetés a testületnél, s nehéz a fiatal rendőrök lakáshoz jutási, egzisztenciateremtési lehetősége. Ezen feltétlenül változtatni kellene. De hozzá kell tenni: sokan máshol ennyit sem keresnének. Legtöbben érettségivel rendelkeznek csak, amihez a rendőrség adja a "szakképesítést". Nem kötelező rendőrnek lenni: ha annyira tehetséges valaki, miért nem máshol érvényesül. Ha annyira kevés a testületnél a fizetés, keressen más munkát. Az is igaz azonban, hogy jobb ellenőrzés mellett nagyobb lenne a lebukás veszélye is. Nem tartom kizártnak, hogy némely esetben a közvetlen felettesek – alparancsnokok – is tudnak a saját zsebre való munkáról, s elképzelhető, hogy némelykor részesülnek belőle. Ami tovább árnyalja a képet, hogy a társadalomban is van egyfajta igény arra, hogy a rendőr megvehető legyen.
– Ezt hogyan kell érteni?
– Ez leginkább az autósok esetében érhető tetten. Egy részük kifejezetten örül annak, mondhatni igényli, hogy a szabálysértések így is elintézhetők legyenek. Például gyorshajtás esetén automatikusan be kellene vonni a jogosítványt, vagy lejárt m?szaki okán levenni a rendszámtáblát. Vannak, akik bocsánatos bűnnek tartják, ha a rendőr némi pénzért eltántorítható ettől a kötelességétől. Ilyen módon éppen a társadalom indukálja a korrupciót.
– A közvélemény-kutatások szerint a lakosságot nem a rendőrt lefizető szabálysértők aggasztják leginkább, hanem a rendőrt lefizető bűnözők. A köznyelv által maffiózóknak nevezett bűnözők és rendőrök közötti korrupt kapcsolatot tartják igazán veszélyesnek. Ez mennyire tapasztalható?
– Ilyesmi leginkább a lopott autók legalizálásánál fordul elő. Például az egyik kerületi kapitányság gépjármű-nyilvántartási osztályának munkatársnője kocsinként 20-30 ezer forintért "mosta tisztára a papírokat". Értelemszerűen ott fordulhat elő korrupció, ahol a rendőr valamiféle előnyt tud nyújtani. Ilyenek az autózással kapcsolatos okmányok, illetve útlevelek, ideiglenes tartózkodási engedélyek kiállítási helyei. Ezek legtöbbször akkor derülnek ki, amikor egy-egy bűnözőcsoport lebukik. A nyomozó hivatal ügymenetében ritkábbak a "maffia által való lefizetés" esetei.
– Véleménye szerint nem "problémás", hogy rendőrök diszkókban vagy éjszakai mulatóhelyeken vállalnak másodállást? Nem lehet, hogy eközben jönnek létre olyan illegális kapcsolatok, amelyek által az alvilág embereivé válnak a zsaruk?
– Rendőre válogatja. Abban az öszszefüggésben, amelyben kérdezi, soha nem volt problémánk őrző-védő munkát vállaló rendőrrel. Egyébként a rendőrség szempontjából jelenthet jót is az effajta másodállás: ha az ilyen munkát vállalók a testület érdekében használják fel a megszerzett információkat. Az sem kizárt, hogy vannak, akik az egri hadnagyhoz hasonlóan rosszra használják mindezt, de ma még ilyenről nem tudunk a fővárosban.
http://www.police.hu/nyitooldal/elerhetosegek.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése