2012. július 23., hétfő

A BRFK gazdaságvédelmi osztálya szándékosan félvevitte a nyomozást Rusznák esetében.







Mint korábban is megírtuk számunkra értehetetlen volt,hogy a BRFK Gazdaságvédelmi Osztálya lefolytatott egy alapos nyomozást.
Mindenkit kihallgattak aki bármi információval  rendelkezett a parkoló maffiával kapcsolatban…..Kivéve azt aki talán arról a legtöbbet tudta Rusznák Imre.
A Vizó és a Egymásért ügy kapcsán már minden tisztább és érthető.

Rusznák és az MSZP egyszerűen megvesztegette konkrétan pénz adtak a rendőri vezetőknek zsebre ők meg utasították az ügyben nyomozó rendőröket Rusznákot hagyják ki.
Ennyi a kis rendőrök meg a parancsnak engedelmeskedve kihagyták őt…….
Politika és sok pénz ennyi,hogy egy olyan cselekményért amiért mást bevarrnak Rusznák simán megússza.


Gusztustalan az egész amit szemétláda MSZP művelt éveken át…..
Bűncselekményeket rendőri vezetők pénzért eltusoltak…..

De érdekes a 2006-os tüntetéseken keményen feltudott a rendőrség lépni…..
Amikor az MSZP hatalmát kellett védeniük akkor kemények tudtak lenni.

Érdekes lehallgatási jegyzőkönyv


Elég érdekes lehallgatási jegyzőkönyvet kaptunk.
Mit is akart Imi és András Sancitól???
Cuccos egyből tudta,hogy pénzről van szó.
Kóstolgatta egymást a két csapat.


Napi 20-25 pótdíj


Komoly pótdíjazás van a XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. Parkolási Ágazatánál.
Hú de komoly új nevük lett.
Mitől közszolgáltatás a amúgy a fizető parkolás????

Napi 20-25 darab pótdíj kerül kiállításra munkaterületenként egy parkolóőr részéről.
Komoly mennyiség.
De tudunk olyan munkaterületről is ahol nem ritka a napi 15-16 darab pótdíjas átlag is.

Szigorít az XIII.kerületi önkormányzat.











Eddig a helyi lakosoknak a XIII.kerületi önkormányzat úgy osztogatta az ingyenes lakossági engedélyeket mint a cukrot. Csak szavazzatok Tóthra és ingyen parkoltok.

Most ennek vége az első autó ingyenes a másodikra már fizetni kell a környezet szennyezési besorolásától függően.

Kell a pénzt a XIII.kerületi önkormányzatnak.
Ezzel a döntéssel biztos veszítenek a népszerűségükből.

De nincs mit tenni az MSZP-s pénz szivattyú már 2 éve nem befele hanem kifele szivattyúzza a pénzt a XIII.kerületből,és ez hosszú távon nem tartható fent.
Minden lehetséges módon pénzt kell szereznie a XIII.kerületi önkormányzatnak.
Most kezdődik az őket meg választó XIII.kerületi kis emberek megsarcolása.

KISHAL ÉS A NAGY HAL.


Ugye érdekes Magyarországon a kishalakat mindig leültetik a nagy halak mindig megússzák.

De miért is van ez a gyakorlat?



A válasz egyszerű mert a rendőrségi bűnszervezet pénzért cserébe kimenti őket.



A parkoló maffiánál Laczkó volt az összekötő a rendőrség felé és jó pénzért cserébe megvédte Rusznákot.

Rusznákot ezért nem is hallgatták ki annak ellenére,hogy a zsaruk mindenkit kihallgattak akinek bármiféle információja volt a parkolási maffiáról.

Akinek a legtöbb infója volt a parkoló maffiáról igazgatóként nevezetesen Rusznák Imrének őt kihagyták mindenki legnagyobb megdöbbenésére.



Mi ezt többször is megírtuk már itt.



A Vizó féle rendőrségi bűnszervezet lebukása után ez teljesen egyértelmű tény.

MSZP idején ez így működött jó pénzért cserébe a rendőrök a nagy fejeseket elengedték.



Hát a parkoló maffia ügyben is így történt.

Rusznákot szándékosan bűncselekményt elkövetve hivatali hatalommal visszaélve a nyomozást félrevive kihagyták a BRFK GAZDASÁGVÉDELMI OSZTÁLYÁNAK NYOMOZÓI….






Életfogytiglant kapott Kun és Deme.

Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a csepeli kettős gyilkosság miatt Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlottat csütörtökön kihirdetett első fokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék.

A vádlottak az utolsó szó jogán is tagadták bűnösségüket. A vád szerint Kun Tamás egykori gondnok lőtte le közvetlen közelről 2009 januárjában a csepeli alapítványi iskola egyik irodájában – az igazgatói állásából néhány nappal korábban felfüggesztett Deme Gábor jelenlétében – az iskolai alapítvány vezetésében részt vevő Takács Józsefet és egy másik tanárt. A gyilkosság során elhangzottakat rögzítette az egyik áldozatnál lévő magnó, így nyomban a vádlottakra terelődött a gyanú.

Az ügyész több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt Kun Tamásra tényleges életfogytiglant, a bűnsegéd Deme Gáborra pedig szintén életfogytiglani szabadságvesztést kért, azzal, hogy 30 évnél korábban ne lehessen őt feltételes szabadságra bocsátani.

Mint azt megírtuk, a magyar kriminalisztika történetében egyedül áll „a csepeli kettős gyilkosság” néven elhíresült bűncselekmény. Az ügy hátterében az eddig napvilágra került információk alapján egy évek óta tartó sikkasztássorozat áll. A másodrendű vádlott, egykori MSZP-s Deme Gábor szerint ezekről mindenki tudott a kerületben, és az ellopott pénzek a párt kasszájába kerültek.


http://mno.hu/belfold/eletfogytiglant-kapott-kun-es-deme-1083673

Csatajelenet lett a kilakoltatásból.


Könnygázzal és fúróval törtek be a rendőrök egy budapesti lakásba, ahol civilek próbálták megakadályozni egy család kilakoltatását.

Ezt művelték Hagyóék.




Forrás: MTI


Maffiafőnökként használta fel saját céljaira a BKV-t Hagyó Miklós és Demszky Gábor egykori tanácsadója, Mesterházy Ernő a vádirat szerint. A volt szocialista főpolgármester-helyettesről elnevezett büntetőügy szerdán kezdődött meg a Kecskeméti Törvényszéken.



A védők megpróbálták elérni, hogy függesszék fel a tárgyalást, mivel azt az Országos Bírósági Hivatal Kecskemétre helyezte. Egyrészt nem tetszik a vádlottaknak a túl magas útiköltség, másrészt arra hivatkoztak, hogy az áthelyezést lehetővé tevő jogszabály még az Alkotmánybíróság előtt van.

Hagyó Miklós a 2006 és 2010 közötti választási ciklusban MSZP-s országgyűlési és fővárosi önkormányzati képviselő volt, 2006. december 16-án a Fővárosi Közgyűlés főpolgármester-helyettessé választotta. Hozzá tartozott a fővárosi tömegközlekedés felügyelete is. Mesterházy Ernő másodrendű vádlott Demszky Gábor akkori budapesti főpolgármester politikai főtanácsadója volt.

Utasítások

Hagyó Miklós a vád szerint 2007 és 2009 között Lelovics Ottó ötödrendű vádlottal, a főpolgármester-helyettesi kabinet kommunikációs tanácsadójával és Mátay-Horváth Éva hatodrendű vádlottal, a BKV Zrt.-hez tartozó DBR Metro részleg sajtóreferensével a BKV vezető tisztségviselőinek olyan utasításokat adott, illetve a döntéseiket oly módon befolyásolta, hogy azok a vagyonkezelői kötelezettségük szándékos megszegésével a cég számára hátrányos szerződéseket kössenek.

Egyértelműen hátrányosAz ügyészség szerint a fenti személyektől származó utasításokat Antal Attila harmadrendű és Balogh Zsolt negyedrendű vádlott, a BKV akkori vezérigazgatói, Regőczi Miklós nyolcadrendű vádlott, a cég kommunikációs és értékesítési vezérigazgató-helyettese, Zelenák Tibor kilencedrendű vádlott, a kommunikációs főosztály vezetője és Vitéz Ágnes tizedrendű vádlott, a marketingfőosztály vezetője elfogadta és teljesítette, annak ellenére, hogy egyértelmű volt számukra, hogy azok a 100 milliárdos adóssággal küzdő BKV Zrt. számára hátrányosak.

Munka nélkül

A vádhatóság képviselője részletesen ismertette azokat a szerződéseket, amelyek előnytelenek voltak. Az egyik ügynökségnek például 59,5 milliót fizetett ki a cég a Combino villamosokkal kapcsolatos PR-tevékenységért, miközben a munkát jórészt a BKV munkatársai végezték el. A vád szerint Lelovics Ottó, aki a választási kampányokban Hagyó PR-tanácsadója volt, ebben az időszakban a szerződésekből, munka nélkül 11,2 millió forinthoz jutott hozzá.

Römikártya

A vádpontok között 9,5 millió forintért legyártatott, de soha be nem mutatott reklámfilm, tanulmányokért kifizetett 25,4 millió forint, valamint 3,7 millió forintért legyártatott römikártya számlája is szerepel. Az egyik szerződés 118 milliós hátrányt okozott a BKV-nak; vizuális utastájékoztató rendszert kellett volna 2007-ben készítenie a megbízott cégnek, az eredményes próbaüzem a mai napig nem történt meg.

A vádhatóság ötven különböző gazdasági társasággal megkötött 65 szerződést vizsgált, ezek közül 31 cég 41 szerződése esetében történt vádemelés.

Visszaélt helyzetével


A vád szerint Hagyó Miklós a hivatali helyzetével visszaélve 2008 márciusában arra utasította Balogh Zsoltot, a BKV megbízott vezérigazgatóját, hogy évente 15 millió forintot adjon át neki. Balogh Zsolt 2008-ban és 2009-ben jogtalan előnyként 15-15 millió forintot juttatott Hagyónak. Mesterházy Ernő pedig utasítási jogkör nélkül a BKV vezetőit arra utasította, hogy a takarítási munkák elvégzésére gazdaságilag indokolatlanul magasabb árszabással kössenek szerződést egy céggel.


4-es metró

A vád szerint a BKV Zrt. a 4-es metró beruházási projekttel összefüggő szakértői feladatok támogatására – számára szükségtelen szolgáltatásra – 133 millió forintot fizetett ki.

A vádiratban kitérnek arra: 2008 januárjától 2009. szeptember végéig a közlekedési cégnél ténylegesen munkát nem végző Mátay-Horváth Éva munkabér, prémium és egyéb juttatások címén jogtalanul 24,6 millió forintot vett fel.

Demszky Gábor is fontos szerephez juthat az eljárásban, egy védő korábban kezdeményezte tanúkénti meghallgatását. Hagyó sajtósa, Horváth Éva korábban úgy vallott: a főpolgármester sorra szerzett állásokat pártvezetőknek, ősszamizdatosoknak és újságíróknak is a BKV-ban.

Menedzserszerződések

Az ügyészség szerint a „menedzserszerződések” révén, amelyek osztályvezetői szintig a vezetők elbocsátása esetére a törvényi, illetve a kollektív szerződésben megengedett összegeknél jóval kedvezőbb juttatásokat állapítottak meg, Antal Attila vezérigazgató 103,5 millió, Balogh Zsolt vezérigazgató 36,1 millió forint vagyoni hátrányt okozott a BKV-nak.

Szalainé Szilágyi Eleonóra

Szalainé Szilágyi Eleonóra tizennegyedrendű vádlott, a BKV humánpolitikai igazgatója 2008. január 24-én megállapodást kötött Antal Attila akkori vezérigazgatóval a munkaviszonyának 2008. december 31-vel, közös megegyezéssel történő megszüntetésére. Neki jutalom címén 16,4 millió forintot, végkielégítés címén 69,8 millió forintot, összesen 86,2 millió forintot fizettek ki.

A bizonyítási eljárás július 13-án, a tizennegyedrendű vádlott meghallgatásával kezdődik meg.







Megkezdődött Hagyó Miklós pere.


A vádirat szerint Hagyó Miklós társaival bűnszövetségben 1 milliárd 490 millió forint kárt okozott az amúgy is adósságokkal küzdő BKV-nak.

Rendőri bűnszervezet működhetett.


Rendőri bűnszervezet működhetett


Bűnszervezetben követhették el a terhükre rótt bűncselekményeket a BRFK és a Nemzeti Nyomozó Iroda volt főtisztjei, valamint V. László és bizalmasa, akiket a vesztegetési botrányban a Központi Nyomozó Főügyészség vett őrizetbe. Lényegében ezt állapította meg a bíróság abban a végzésben, amelyet az ügyben második körben rács mögé helyezett G. Imre és K. Attila előzetes letartóztatásának meghosszabbítása kapcsán hozott.

Tekintettel a terhükre rótt bűncselekmény elkövetésének hosszú időn át tartó szervezett jellegére, összehangoltságára, valamint a volt beosztásukból fakadó kapcsolatrendszerre, a gyanúsítottak jelenléte az eljárásban csak az előzetes letartóztatással biztosítható. Ezt állapította meg a Pesti Központi Kerületi Bíróság nyomozási bírája abban a végzésben, amelyben a vesztegetési ügyben második körben rács mögé helyezett G. Imre és K. Attila, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori magas beosztású munkatársai ügyében elrendelt kényszerintézkedés három hónapos meghosszabbításáról határozott.

A nyomozás eddig ismeretlen szálakat is feltárhat, és az sem kizárt, hogy további gyanúsítottak lesznek az ügyben – mondta Polt Péter legfőbb ügyész a Hír TV Kontraszt című műsorában vasárnap. A Blikk információ szerint  adócsalással és más bűncselekményekkel is meggyanúsíthatja az ügyészség V. Lászlót. A lap úgy tudja: a rendőrök egy rejtett páncélszekrényben találták meg azokat a jegyzeteket, amelyek arról szólnak, hogy a közel ezer alkalmazott mennyi fizetést kapott kézhez valójában.

Közben a hét végén az előzetesben lévő Kalmár Tamás arról nyilatkozott: rendszeresen együtt edzett V. László biztonsági főnökével.





http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/rendori-bunszervezet-mukodhetett-1090004

Tovább gyűrűzik a korrupciós botrány.


Elfogták azt a két férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy még májusban összevertek egy férfit egy debreceni klub előtt.

A FANTOM.



Akciós Rolls-Royce cégautó potom 100 milláért. Tilosban a volt parkolóvezér. Nemcsak kerékbilincset kaphat Fürst. Egyéni rendszám helyett egyéni azonosító. Célpontban a pakolópálya és a vadállat.



http://mno.hu/celpont_musor/a-fantom-1089394

Ismét tilosban parkolt a Rolls Royce-szal furikázó centrumos rabló.


Két héttel azután, hogy nyilvánosságra került a Fürst György lekerékbilincselt Rolls-Royce Phantomjáról készült fénykép, újabb tilosban parkoláson kapták a Centrum Parkolási Kft. volt igazgatójának autóját. Az Index olvasója ezúttal az Andrássy úton, az Operaház előtt fényképezte le július 4-én, szerdán Fürst BEAST-01 (fenevad) forgalmi rendszámú gépkocsiját, amely a várakozni tilos tábla hatálya alatt várakozik, ráadásul a kocsi eleje belelóg az útburkolati jellel jelzett taximegállóba.




Fürstöt, a Terézváros volt szocialista alpolgármesterét a Magyar Nemzet információi szerint a belvárosban már hatszor büntették meg tilosban parkolás miatt.

Kerékbilincset kapott a volt Centrum-vezér.


 




Szabálytalan parkolás miatt megbírságolták Fürst Györgyöt, a kerékbilincselésben egykor élenjáró Centrum Parkolási Kft. volt igazgatóját. Mattfekete Rolls Royce Phantom-ja nemcsak kerékbilincset kapott, a kerületi közterület-felügyelet információink szerint fel is jelentette a volt parkolási főembert, mert nem volt a belvárosi területre behajtási engedélye.



gy a kerékbilincs levételéért kifizetett 14 600 forint mellett még akár 50 ezer forinttal is megterhelhetik a pénztárcáját. A képet dan300 nevű olvasónk készítette, és töltötte fel az Index.



Mint megtudtuk, az egykori Centrum-igazgató, aki jelenleg a mobilparkolási piacon is vezető pozíciót tölt be az EME Zrt-nél, korábban diplomáciai zászlókkal díszítette fel luxusautóját. A volt szocialista terézvárosi alpolgármester ugyanis Közép-afrikai Köztársaság miniszterétől utazó diplomata útlevelet kapott.

Mivel azonban Fürst nem szerepel a diplomaták listáján, a Rolls Royce rendszáma pedig nem diplomáciai, így semmi akadálya nem volt a büntetésnek.



http://index.hu/belfold/budapest/2012/06/18/megbuntettek_a_volt_centrum-vezert/#

Rolls Royce-szal járkál a közterületért pénzt rabló centrumos.


Szabálytalan parkolás miatt megbírságolták Fürst Györgyöt, a kerékbilincselésben egykor élen járó Centrum Parkolási Kft. volt igazgatóját. Mattfekete Rolls Royce Phantom-ja nemcsak kerékbilincset kapott, a kerületi közterület-felügyelet fel is jelentette a volt parkolási főembert, mert nem volt a belvárosi területre behajtási engedélye.



Így a kerékbilincs levételéért kifizetett 14 600 forint mellett még akár 50 ezer forinttal is megterhelhetik a pénztárcáját.

Az egykori Centrum-igazgató, aki jelenleg a mobilparkolási piacon is vezető pozíciót tölt be az EME Zrt.-nél, korábban diplomáciai zászlókkal díszítette fel luxusautóját. A volt szocialista terézvárosi alpolgármester ugyanis Közép-afrikai Köztársaság miniszterétől utazó diplomata útlevelet kapott. Mivel azonban Fürst nem szerepel a diplomaták listáján, a Rolls Royce rendszáma pedig nem diplomáciai, így semmi akadálya nem volt a büntetésnek.



Az NBH jóváhagyásával, a nagypolitika tudtával loptak Földesi-Szabóék.








Az Egymásért alapítványon keresztüli sikkasztások a polgári elhárítás vezetőinek jóváhagyásával, a nagypolitika tudtával működtek - állítja az alapítvány volt vezetője.

Az Egymásért alapítványon keresztüli pénzlenyúló "hálózat" nem működhetett volna a polgári elhárítás akkori vezetőinek jóváhagyása és a nagypolitika tudta nélkül - a Magyar Nemzet szerint erről vallott Földesi-Szabó László, az alapítvány csempészet és sikkasztás vádjával 2010 decemberében első fokon hétéves szabadságvesztésre ítélt volt vezetője.

A lap pénteki számában ismertette: a Hír TV Célpont című műsorának birtokába jutott és pénteken bemutatandó, államtitokká nem minősített dokumentumok tanúsága szerint az egykori rendőrtiszt azt vallotta, hogy Jakubinyi Róbert volt az alapítvány ötletgazdája. Hozzátették: Jakubinyiék azt kérték pénzért cserébe a titkosszolgálat vezetőitől, hogy simítsák el a számukra fontos büntetőügyüket, vagy például érjék el, hogy egy vidéki vámügynökség ne szűnjön meg. Földesi-Szabó szerint ebben az NBH vezetői partnerek voltak.

Vallomása szerint Galambos Lajos akkori főigazgató mintegy 150 millió forintot, Gyarmati György akkori főosztályvezető 100 millió forintot, Simon Ibolya, a hivatal akkori jogásza pedig több hónapon keresztül havi 1-1,5 millió forintot kapott.

A lap arról is beszámol, hogy Földesi-Szabó kapcsolatban állt Szilvásy György akkori titokminiszterrel is, akinek testvérét az alapítványnál foglalkoztatták, továbbá a másik testvére által irányított kórháznak az alapítvány támogatást nyújtott.

Azt írták: az alapítvány kuratóriumának tagjait érdekelni kezdte a politika, így Lendvai Ildikó, az MSZP volt frakcióvezetőjének kérésére Juhász Ferenc honvédelmi miniszter egy esetleges pártalapításról tárgyalt Jakubinyivel. A férfinek sikerült Veres János akkori pénzügyminiszterrel is kapcsolatot létesítenie, amiről Földesi-Szabó hangfelvételt készített



"Bánom, hogy nem haltam meg" - harminckét éve lesz rágódni.



A Fővárosi Törvényszék csütörtökön meghozott elsőfokú ítélete a csepeli kettős gyilkosság két vádlottjára életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki. K. Tamás leghamarabb negyven, Deme Gábor harminckét év múlva szabadulhat. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak minden bizonnyal fellebbezéssel élnek.

Első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság K. Tamást és Deme Gábort a csepeli kettős gyilkosság büntetőperében. Az ügyész több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt K. Tamásra tényleges életfogytiglant, a bűnsegéd Deme Gáborra pedig szintén életfogytiglani szabadságvesztést kért, azzal, hogy 30 évnél korábban ne lehessen őt feltételes szabadságra bocsátani. A védőügyvédek a bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentést kértek.



Mint ismert, több mint három éve, 2009 januárjában lőtték agyon a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában az intézményvezetőt és munkatársát. A gyilkos lövések leadásával K. Tamást, a volt gondnokot, biztonsági őrt vádolják, a volt igazgató, Deme Gábor pedig az ügyészség szerint bűnsegéd volt az előre kitervelt, aljas indokból elkövetett gyilkosságban. Annak ellenére, hogy az ügyben van egy komoly bizonyíték, egy diktafon, ami rögzítette a gyilkosság hangfelvételét, a per több mint egy éven át tartott. Alapos bizonyítási eljárást folytatott le az első fokon eljáró bíróság: több mint félszáz tanút hallgattak meg, több tucat szakértőt vontak be az eljárásba.

A tárgyaláson a vádlottak az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták. K. Tamás elképesztőnek tartotta "hogy az ügyészség ragaszkodik a meséhez". Szerinte a vádat minden kétséget kizáróan kell bizonyítani, ám az ügyész feltevésekre alapoz, azokból von le téves következtetéseket. Szerinte ártatlansága mellett szólhat, hogy a szakértők az ő véleményét is alátámasztják, és nem zárják ki az ő változatát, miszerint a gyilkosságánál jelen volt még egy személy, a tényleges elkövető. A hangfelvételről is azt mondta, hogy annak alapján akár az a személy is ott lehetett, akinek a létezését mindvégig bizonygatta. "Semmi okom nem volt lelőni a kollégáimat" - mondta.

Deme az utolsó szó jogán az eljárási szabálytalanságokról beszélt, újra megismételte az általa korábban elmondottakat, tartotta magát ahhoz, hogy neki semmi köze sincs a bűncselekményhez. Saját bevallása szerint hibát követett el viszont a gyilkosság utáni viselkedésével, amit a halálfélelemmel magyarázott. - Ilyet még soha nem éreztem - mondta, és hozzátette, bánja akkori viselkedését. Végül elcsukló hangon mondta: "bánom, hogy nem haltam meg".





http://stop.hu/belfold/banom-hogy-nem-haltam-meg-harmincket-eve-lesz-ragodni/1052528/

Bírság és mikuláscsomag.


 




A parkolási büntetések, vagy ahogy sokan nevezik, a mikuláscsomagok mellé mostantól szabálysértési bírságot is kaphatnak az autósok, ha egész nap fizetés nélkül parkolnak. Sőt, a törvény szerint egy nap akár többet is. A Parlament csütörtökön módosította az erről szóló szabályt. Eszerint megbüntetni ugyancsak egyszer lehet az autóst, ha nem fizet, de minden alkalommal, ha túllépi a maximális várakozási időt újabb és újabb szabálysértést követ el.








Blikk: "pedofil zárkában" ülnek a korrupt rendőrök.


Blikk: "pedofil zárkában" ülnek a korrupt rendőrök


Börtönnyelven "pedofil zárkának" hívják azt a cellát, ahol az "évszázad korrupciós botrányában érintett zsarukat őrzik" – tudta meg a Blikk. Ez annyit jelent, hogy „VIP", vagyis elkülönítésre szolgáló cellákba helyezték el Hopka Lajost, Gulyás Imrét, K. Attilát, valamint Kalmár Tamást, aki a lap információi szerint egy csalással gyanúsított börtönőrrel ül együtt egy zárkában.


Börtönnyelven "pedofil zárkának" hívják azt a cellát, ahol az "évszázad korrupciós botrányában érintett zsarukat őrzik" – tudta meg a Blikk. Erre az intézkedésre saját érdekükben volt szükség, hiszen a börtönben a rendőrök nagy veszélynek vannak kitéve: számos olyan bűnözővel ülhetnek együtt, akiket éppen ők jutattak rácsok mögé. Főként a V. László ügyében lebukott, korábban szervezett bűnözéssel foglalkozó Hopkát és Gulyást érhetik ilyen támadások. De egyes konfliktushoz már az a tény is elég, hogy rendőrök - írja a lap.

"A napokban szüntették meg az előzetes letartóztatásomat, azon a részen ültem, ahol az egyik 'vizós' rendőr ült. Azért rakták össze az őrrel, mert ők biztos nem bántják egymást. Ez jó volt bv-nek és a zsarunak is. De ezt csinálják az ismert emberekkel is" – mondta a Blikknek egy informátor, aki szerint Kalmár fegyelmezetten tűri a börtönt, olyan mint egy jó katona.

 


http://hvg.hu/itthon.bunugy/20120628_korrupt_rendorok_borton



Blikk: bombariadóval húzták csőbe V. Lászlót.


 


Egy bombariadó alkalmával helyeztek el poloskákat a rendőrök V. László érdekeltségeinél, majd hónapokig lehallgatták a vállalkozót és bizalmasait a rajtaütés előtt - írta a Blikk szerdán.


A lapnak egy alkalmazott azt mondta, az egyértelműen "kamu" és túl hosszúra nyúlt bombariadó után V. László egyre bizalmatlanabbá és kiszámíthatatlanabbá vált, és a biztonsági intézkedések is szigorodtak: míg korábban egy ember gyűjtötte be a szórakozóhelyek napi bevételét, később két fegyveres járta a mindennapos körutat.

A Blikk informátora megerősítette, hogy a V. Lászlónál talált 430 millió forint a vállalkozó mintegy negyven mulatójának többnapos begyűjtött bevétele.

A gyanú szerint V. László több magas rangú rendőrt lefizetett - idézi fel a Blikk, hozzátéve: mióta a vállalkozó és a vád szerint lefizetett rendőrök rács mögé kerültek, egyre gyakoribbak a rajtaütések az eddig védett szórakozóhelyeken.



http://hvg.hu/itthon/20120704_vlaszlo_bombariado


Életfogytiglan a csepeli gyilkosoknak.


 


Életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtotta a csepeli kettős gyilkosság miatt Kun Tamás elsőrendű és Deme Gábor másodrendű vádlottat csütörtökön kihirdetett első fokú ítéletében a Fővárosi Törvényszék.

Hirdetés

A brutális bűncselekményt, amelyben Takács Józsefet (+62) a Csepel-sziget Általános Iskola igazgatóját, és annak tanárát, Papp Lászlót (+32) kivégezték közvetlen közelről egy pisztollyal a vádirat szerint Kun Tamás (55) volt biztonsági őr, és Deme Gábor (39) volt gazdasági igazgató együtt tervelte ki, a ravaszt pedig Kun húzta meg.

A gyilkosság hátterében az áll, hogy Deme  megpróbálta megakadályozni sokmilliós pénzügyi visszaéléseinek napvilágra kerülését. A gyilkosság során elhangzottakat az egyik áldozatnál lévő magnó rögzítette.

Deme: Figyeltek


Az ügyész több emberen, aljas indokból, előre kitervelten elkövetett emberölés miatt Kun Tamásra tényleges életfogytiglant, a bűnsegéd Deme Gáborra pedig szintén életfogytiglani szabadságvesztést kért, azzal, hogy 30 évnél korábban ne lehessen őt feltételes szabadságra bocsátani.

A két férfi az eljárás során mindvégig, így az utolsó szó jogán is tagadta bűnösségét



http://www.blikk.hu/blikk_aktualis/eletfogytiglani-bortonre-iteltek-a-csepeli-kettos-gyilkossag-vadlottjait-2091441


Életfogytiglant kaptak a csepeli gyilkosok.


 




A Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítélete szerint K. Tamás leghamarabb negyven, Deme Gábor harminckét év múlva szabadulhat, de valószínűleg fellebbeznek. Az utolsó szó jogán mindkét vádlott az ártatlanságát hangoztatta.

Első fokon bűnösnek mondta ki a bíróság K. Tamást és Deme Gábort a csepeli kettős gyilkosság büntetőperében.

A mindkét vádlottra életfogytiglant követelő ügyészi vádbeszéd és a bizonyítottság hiányára hivatkozva felmentést kérő védőbeszédek után utolsó tárgyalási napjához ért a büntetőper első fokon. Három és fél éve, 2009 januárjában lőtték agyon a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolában az intézményvezetőt és munkatársát.

A gyilkos lövések leadásával K. Tamást, a volt gondnokot, biztonsági őrt vádolják, míg a volt igazgató, a csepeli MSZP-ben is tevékenykedő Deme Gábor az ügyészség szerint bűnsegéd volt az előre kitervelt, aljas indokból elkövetett gyilkosságban.

A csütörtöki tárgyalás a Fővárosi Törvényszéken a vádlottak megszólalásával kezdődött, az utolsó szó jogán ártatlanságukat hangoztatták. „Elképesztő, hogy az ügyészség ragaszkodik a meséhez” – kezdte K. Tamás, aki hosszan beszélt, lassan, látszólag nyugodtan. Szerinte a bizonyítékok nem bizonyítják, hogy ő lenne a tettes, az ügyész „nem az igazságot keresi”, feltevésekre alapoz, azokból von le téves következtetéseket. „Semmi okom nem volt lelőni a kollégáimat” – bizonygatta.

K. Tamás sérelmezte, hogy szerinte nem nyomoztak „az igazi kérdések” ügyében. Arra utalgatott, hogy az állítólagos valódi gyilkos, a maszkos támadó valakiknek, mégpedig csepeli szocialista vezetőknek a megbízását hajtotta végre, de konkrét neveket nem mondott. „Senki nem gondolja komolyan, hogy az iskola piti pénzügyei megérnek egy emberéletet” – fogalmazott. Szerinte az iskola mögött álló alapítvány eleve pénzmosásra hozta létre az iskolát, és a gyilkosság mögött valójában az állt, hogy ne derüljön fény a pénzmosásra, visszaélésekre. A biztonsági őr azt  követelte, hogy „legyen igazi nyomozás az igazi gyilkosok ellen”.

Deme Gábor az utolsó szó jogán legtöbbet az általa már korábban is sérelmezett eljárási szabálytalanságokról beszélt, és lényegében megismételte mindazt, amivel eddig is védekezett. Újra elmondta, hogy neki „semmi köze” nincs a bűncselekményhez, a gyilkosságok után halálfélelme volt, leszámolt az életével. „Bánom, hogy nem haltam meg” – ez volt Deme Gábor utolsó mondata.

A bíró ezután szünetet rendelt el, az ítéletet délután egykor hirdette ki: mindkettőjüket életfogytiglannal sújtotta, K. leghamarabb negyven, Deme harminckét év múlva szabadulhat.

Bár az ügyben van egy egészen ritka bizonyíték, egy, a gyilkosság alatt forgó diktafon hangfelvétele, a per több mint egy éven át tartott, a bíróság rendkívül alapos bizonyítási eljárást folytatott le. Több mint hatvan tanút, több tucatnyi szakértőt hallgattak meg.

A csepeli kettős gyilkosság fontosabb tárgyalási napjairól korábbi tudósításainkban olvashat, a bűnügyről készült részletes összefoglalónkat pedig itt találja.



http://index.hu/belfold/2012/06/14/kihirdethetik_a_csepeli_kettos_gyilkossag_iteletet/

Hűtlen kezeléssel gyanúsítanak egy csepeli szocit


 


Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettével gyanúsítja a rendőrség Szenteczky Jánost, Csepel önkormányzati képviselőjét, a MSZP kerületi elnökét – adta hírül rendőrségi forrásra hivatkozva a Csepel.info kedden. Szenteczkynek nem ez az első gyanús ügye.

Az internetes portál szerint Szenteczky János az önkormányzati tulajdonú Csepeli Vagyonkezelő (Csevak) Zrt. vezérigazgatójaként annak ellenére fizettette ki a beruházási igazgató korengedményes nyugdíjazását közpénzből, hogy azt a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete kétszer is elutasította, így több mint négymillió forintos kárt okoztak a csepeli adófizetőknek, és a rendőrség szerint ezzel a volt vezérigazgató jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettét követte el.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya az MTI megkeresésére „az adatvédelmi törvény rendelkezéseire” hivatkozva „a személyes adatok védelmében” nem kívánta megerősíteni a gyanúsítás vagy az eljárás megindítása tényét a volt vezérigazgatóval szemben.

Gyanús ügyek

Szenteczkynek nem ez az első gyanús ügye. Ugyancsak a Csepel.info adta hírül idén januárban, hogy a Csevak élén töltött évei alatt szocialistákhoz közelálló cégekhez elkezdett ömleni a pénz. Juhász Ferenchez kapcsolódó cégek 2010-ig körül-belül 800 millió forint értékben kaptak tőlük megbízásokat. A XXI. kerületi lakásmutyiban érintett Császár Mihály csepeli rendőrkapitány lakását például egy ilyen cég újította fel, de a XVII. kerületi Kaszáló utcában és a IX. kerületi Lónyay utcában is vásárolt egy pártirodát a csepeli MSZP. Előbbit a szocialisták a Juhász Ferenc által tulajdonolt Inveszt-Alfa Kft.-től vették meg.

Szenteczky János, aki jelenleg az MSZP XXI. kerületi elnöke, 2010-ben a csepeli helyhatósági választásokon a szocialista párt polgármesterjelöltje volt, és a három jelölt közül 37,3 százalékos szavazattal a második helyen végzett. Szenteczky János 2005 és 2010 között volt a Csevak Zrt. vezérigazgatója.



http://mno.hu/belfold/hutlen-kezelessel-gyanusitanak-egy-csepeli-szocit-1090280

Kerékbilincs a Rolls Royce-ra


 Nem az övé az újonnan több, mint százmilliót érő Rolls Royce, ő csak használja, ezt mondta Fürst György volt terézvárosi alpolgármester, akit akkor fényképeztek le, amikor a Rolls Royce Phantommal tilosban parkolt. A képet az Index közölte tegnap. Fürst egyébként sokáig a Centrum parkolási társaság vezetője volt, előtte meg politikus. Az elmúlt években több kép jelent meg a feltűnő kocsiról és több találgatás, honnan lehet rá pénze Fürstnek.



Két évre felfüggesztenék a pártok állami támogatását.





A kormányfő jövőre és a választás évében sem adna egyetlen fillér állami támogatást sem a pártoknak az ország gazdasági helyzetére hivatkozva. A legtöbbet éppen a Fidesz vesztené, de az LMP szerint a kormánypárt gazdasági holdudvara így is elég sok állami megrendelést nyert, hogy legyen miből fedezni a párt működését.



Orbán Viktor a Fidesz országos választmányának csütörtöki ülésén arról beszélt, hogy meg kellene szüntetni 2013-ban és 2014-ben a pártok állami támogatását, írta információira hivatkozva az Origo. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője megerősítette, hogy Orbán megfontolásra javasolta a kérdést. A hírportál úgy tudja, hogy a kormányfő a költségvetés rossz helyzetével indokolta az ötletet.



A pártok pénzügyi beszámolóik alapján a bevételük nyolcvan-kilencven százalékát az államtól kapják, közvetlenül vagy alapítványaikon keresztül.



A támogatás mértékét a választásokon elért eredmények alapján számolják ki. Így például a Fidesz tavaly a hivatalos értesítoben szereplő adatok alapján egymilliárd, az LMP pedig 249 milliót kapott a költségvetésből.



Közgép-társaság



"Az LMP a tiszta pártfinanszírozás híve, ezért is írta alá a többi parlamenti párttal együtt a Transparency Intermational Magyarország által kidolgozott közös politikai nyilatkozatot. A nyilatkozat alapelvei közt is szerepel, hogy a pártoknak minimális állami támogatásban kell részesülnie, mivel csak így biztosítható a pártok átlátható működése. Megdöbbent minket a miniszterelnök javaslata, mert amíg az ellenzéki pártok főként az állami támogatásból élnek, addig a Fidesz számíthat a gazdasági holdudvarára, amely két éve egyetlen pályázóként nyeri meg az állami megrendeléseket, melyek nagyságrendje messze meghaladja a pártok állami támogatását" - mondta el Vágó Gábor, az LMP szóvívője, aki szerint "ha ez a javaslat valóra válik Magyarország nem köztársaság, hanem Közgép-társaság lesz, ahol a kormányközeli cégek támogatása határozza meg a választások kimenetelét".



A többi pártot is megkerestük, hogy mondják el a véleményük a felvetésről, de a Jobbik szóvívőjét nem sikerült elérnünk, ahogy Szijjártó Pétert sem, Török Zsolt, az MSZP szóvívője pedig nem kívánt nyilatkozni, mivel a párt még nem alakította ki hivatalos álláspontját a kérdésben.

Közös nyilatkozatot tettek



Április elején közös politikai nyilatkozatot írt alá a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a Demokratikus Koalíció a párt- és kampányfinanszírozás alapelveiről a Transparency International Magyarország kezdeményezésére tartott egyeztetés után.



A nyilatkozatban a pártok vállalták, hogy a parlament őszi ülésszakán olyan törvényt fogadnak el, amely biztosítja az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot a párt- és kampányfinanszírozásban. Ehhez hat alapelvet határoztak meg, amelyek alapján törvényt alkotnak osszel.



Ezek közé tartozik, hogy biztosítani kell a pártok működéséhez szükséges minimális állami forrásokat és ösztönözni kell a pártokat arra, hogy magánszemélyektől gyűjtsenek támogatást, ugyanakkor el kell kerülni a túlzott állami függoséget és a gazdasági érdekcsoportoknak való kiszolgáltatottságot.



1994-ben a pártok többségénél anyagi gondokat jelentett, amikor júliusban leállította a kormány a pártok állami támogatásának folyósítását egy időre arra hivatkozva, hogy az új választási eredmények alapján szükséges kifizetésekhez a költségvetési törvény módosítására van szükség. A KDNP és az SZDSZ bizonyos számlákat nem fizetett ki, az MDF és az FKgP hitelt vett fel, olvasható a HVG archívumában.





http://index.hu/belfold/2012/05/17/ket_evre_felfuggesztenek_a_partok_allami_tamogatasat/

Lerobbant a kocsid? Elviszik, eladják, de majd szólnak!



Műszaki hibás, magára hagyott autót akár el is szállíthat a közútkezelő, később pedig értékesítheti is azokat!

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több ponton is megváltoztatná a hatályos közlekedési törvényt, derült ki a héten. A változtatások egy része átláthatóbbá és logikusabbá tenné az autósok életét, sőt, bizonyos esetekben akár még könnyítene is rajta. Pórul járhatnak azonban a kamionosok és azok, akik megszakítani lesznek kénytelenek útjukat egy műszaki hiba miatt...


Műszaki hibás, magára hagyott autót akár el is szállíthat a közútkezelő, később pedig értékesítheti is azokat!

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) több ponton is megváltoztatná a hatályos közlekedési törvényt, derült ki a héten. A változtatások egy része átláthatóbbá és logikusabbá tenné az autósok életét, sőt, bizonyos esetekben akár még könnyítene is rajta. Pórul járhatnak azonban a kamionosok és azok, akik megszakítani lesznek kénytelenek útjukat egy műszaki hiba miatt..



Az egyik legfontosabb változás deklarálja, hogy ha valaki nem fizetett a parkolásért, akkor egy nap alatt csupán egyszer lehet megbüntetni, ha az autójával nem áll arrébb. A változtatás alighanem ombudsmani nyomásra kerül be a törvénybe, a parkolási társaságok eljárása ugyanis "eltér az ésszerű és méltányos megoldástól" - áll az NFM közleményében.

Az NFM szeretné elérni, hogy a közútkezelő rossz idő esetén korlátozza vagy elterelje bizonyos utak forgalmát. Leginkább az "intenzív havazások" alkalmára gondolnak, és "elsősorban a tehergépkocsikat" szeretnék teljesen vagy részlegesen kitiltani bizonyos útszakaszokról. Abból indulnak ki, hogy a rendszeresen kopott gumikkal közlekedő, több tonnás "vasak" veszélyt jelenthetnek a többi közlekedőre, mindezt "üzemeltetési tapasztalatokra" hivatkozva állítja a minisztérium.







http://stop.hu/belfold/lerobbant-a-kocsid-elviszik-eladjak-de-majd-szolnak/1050473/

Megkezdődött Hagyó pere


 






Megkezdődött Hagyó Miklós és társainak pere a Kecskeméti Törvényszéken. A volt szocialista főpolgármester-helyettest többek mellett bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel vádolják. A vádirat szerint 1,5 milliárd forintos kárt okoztak azzal, hogy előnytelen szerződések kötöttek a cégnek.





Milliárdokat várnak! Beleroppan a főváros a kormány új tervébe?




 


Darabokra hullhat a fővárosi dugódíj amúgy is gyenge lábakon álló koncepciója, amennyiben megerősödik a külső kerületeket a sajtó előtt egyelőre egyedül képviselő III. kerületi polgármester, Bús Balázs véleménye, mely szerint nem belvárosi, hanem teljes budapesti behajtási díjat kellene szedni.

Bár a tervezettel maga Tarlós István főpolgármester sem ért egyet, ismerve a főváros és a kerületek elmúlt csörtéinek lefolyását, arra mindenképpen számíthatunk, hogy csúszni fog még annak a néhányszáz parkolónak a megépítése is, amelyek nélkül garantálható, hogy kudarcba fulladna az elképzelés. De van-e esélye a túlélésre egyáltalán?

Más külföldi városokban a dugódíjat, vagy az ehhez hasonló zónákat évek alatt jelölik ki, megvizsgálva minden lehetőséget, és maga a városfejlesztés is úgy zajlik néhány évig, hogy utána zökkenőmentesen át lehessen terelni a lakosságot a közösségi közlekedés járműveire. Itthon is volt erre példa, elég csak megnézni az V. kerület átépített, forgalomcsökkentett területeit: évek munkájával sikerült elérni azt, hogy bár az elvi lehetőség sok helyen megvan a behajtásra, az, akinek dolga van a környéken, mégis inkább BKV-zik és valahol a városban hagyja a kocsiját.

A dugódíj bevezetéséhez szükséges tervszerűségre azonban nálunk nincs idő. Jövőre tízmilliárdos csökkenés várható a BKV-nak nyújtandó állami támogatásban, amit valahonnan pótolnia kell a fővárosi költségvetésnek. Tarlós István szerint 15-30 milliárd forint bevétel várható a fővárosi dugódíjból, míg a rendszer üzemeltetési költségei 6-7 milliárdot tesznek majd ki várhatóan. Persze ahhoz, hogy a rendszer feleméssze a saját maga által megtermelt haszon szinte teljes egészét, elég lesz annyi, hogy a bevételek elmaradjanak a várttól (magasabb üzemanyagárak = kevesebb autós), a kiadások pedig megnövekedjenek néhány milliárddal (erre valahogy mindig sor kerül)...

Le kell szögezni: azzal, hogy a Hungária körúton belülre behajtóknak díjat kelljen fizetniük, elvi problémák nincsenek. Természetesen sosem öröm, ha újabb és újabb ezreket kell politikusainkra bíznunk, és külön fájó, hogy a dugódíjból semmilyen fővárosi fejlesztés nem valósulhat majd meg. A befolyó pénzeket a BKV-ra költik majd – ami csak egy kicsivel jobb annál, mintha egyből elégetnénk, bár gyanítjuk, hogy a két lehetőség közül az utóbbi lenne az inkább környezetbarát megoldás... Azonban az is jól látszik, hogy a főváros és a BKK jelenleg csak a bevételekre hajt, és az, hogy ezzel milyen kellemetlenséget okoz a fővárosban autóval közlekedőknek, nem kifejezetten érdekli.

A Budapesten fellelhető 4600 P+R parkoló mellé a közeljövőben még nagyjából 500 férőhelyet sikerülne hozzáadni a jelenleg elfogadott tervek szerint. Ehhez jön még 1500 férőhely a 4-es metró kelenföldi végállomásán. Ez kb. 6500 gépjárműnek biztosít elhelyezést, aminél bizonyos, hogy több szeretne majd leparkolni a fővárosban.

A III. kerület aggodalmai sem alaptalanok. A gigantikus átmenő forgalmat bonyolító külső kerületek szó szerint belefulladhatnak a gépjárműtengerbe. A belváros felé tartó kötöttpályás vonalak végállomásai mentén a lakóparkok, lakótelepek és az üzletek is rosszul járhatnak, ha a kevés helyen osztozni kénytelen autósok „trükkösen” kezdenek el leparkolni.

Míg nálunk legjobb esetben is (feltételezve, hogy megépülnek) 6500 férőhely várja majd az autósokat, addig Münchenben 25 ezer, Bécsben pedig 32 ezer. A BKK ezért is tett javaslatot további helyszínekre, amelyeken összesen 1240 új férőhelyet építene meg a következő években. Ám ezzel is csupán tüneti kezelést adna: ilyen volumenű fejlesztésekkel nem lehet lépést tartani a megnövekedett parkolási igényekkel. Nézzünk pár példát!

A legnagyobb parkoló az Örs Vezér terén épülne 327 férőhellyel, ennek kellene kiszolgálnia a keleti agglomeráció autóval érkező tagjait. A parkolók közül egyébként ez lenne az egyik, amelyik fizetős lenne (a Pillangó utca és a Hűvösvölgy lenne még ilyen, negatív kivétel), az összes többit ingyenesen lehetne használni (míg egy férőhely fenntartása évente 25 ezer fővárosi forintba kerül). Csepel északi csücskén a Rákóczi híd pesti hídfőjénél épülne parkoló, illetve épülne egy a csepeli HÉV végállomásán is. Békásmegyeren és Cinkotán 250-250 autó elhelyezését tűzték ki célul.

A parkolókat 2014-re szeretnék felépíteni, akkorra, amikorra teljes üzemmódba kapcsol a dugódíj. Ehhez viszont kis túlzással élve már tegnap el kellett volna indítani az eljárásokat, miközben az egész ötlet csupán a prospektusokban létezik egyelőre. Az is kérdés, hogy miből és ki állná azt az 1,6 milliárd forintot, amibe a parkolók felépítése kerülne: a fővárosnak mindene ráment a BKV-ra, az állami és EU-s források pedig ugyancsak kiapadni látszanak.

Így kerülhetett abba a helyzetbe a BKK (és vele együtt a Főváros), hogy a Fidesz-kormány által mostohagyermekként kezelt hipermarketekhez és plázákhoz fordul segítségért. Olyasmivel rendelkeznek ugyanis, ami hiánycikk Budapesten: parkolókkal. Mégpedig hatalmasakkal. A BKK szerint a budakalászi Cora, a budaörsi Auchan (és a teljes bevásárlónegyed), a dunakeszi Bauhaus, a kistarcsai Auchan és a Nagykőrösi úti autópiac parkolóit lehetne bevonni a rendszerbe. Itt önmagában ötször annyi férőhely van, mint amivel Budapest rendelkezik.

A dugódíj történetének alakulása azonban előrevetíti annak várható eredményét is. Ha tévednénk, majd 2014-ben elnézést kérünk, de most inkább akkor lepődnénk meg, ha minden elkészülne időre, és valóban kevés kellemetlenséggel járna lerakni az autót és átülni a BKV kék buszaira, sárga villamosaira valahol a külvárosban. A parkoló férőhelyek hiánya, a külső kerületeket fenyegető veszély és a koncepció kapkodva összeállítása valószínűleg azt eredményezi majd, hogy bevezetésekor bele fogunk fulladni a dugódíjba. Akár az is előfordulhat, hogy egyszerűbb lesz már otthonról BKV-val elindulni, ha meg akarjuk úszni a dugódíjat, mert olyan kevés parkoló lesz, hogy még arra sem lehet biztosan számítani, hogy le fogjuk tudni tenni az autónkat.

Ami más városokban forgalomtechnikai és városfejlesztési kérdés, az nálunk egyszerű pénzbehajtás, még akkor is, ha Tarlós István – Stockholm példájával élve – ezt éppen, hogy cáfolni igyekezett. Semmi sem számít majd 2014-től, csak az, hogy befizessük, amit be kell, a többit pedig megoldják majd a találékony magyarok. A dugódíj jobb helyeken nevel és rávesz, ésszerűbb alternatívát kínál. Nálunk látszatintézkedések igyekeznek azt a hatást kelteni, hogy fejlesztések is történnek, ám a lényeg tényleg csak annyi lesz a végén, hogy fizettél-e vagy sem…

http://www.autolabor.hu/milliardokat-varnak-beleroppan-a-fovaros-a-kormany-uj-tervebe-cikk/!/page/1

Razziák az éjszakában.

Kiszivárgott a hétvégi razzia híre, amikor a rendőrök megérkeztek a korábban letartóztatott Vizoviczki László diszkóihoz – már várták őket. A rendőrség szerint az árulókat most nem náluk kell keresni. 13 szórakozóhelyen, köztük a Hajógyári-sziget összes szórakozóhelyén ellenőriztek. Közben a rendőrség nyomozócsoportot hozott létre, az ő feladatuk a tisztázatlan körülmények közt eltűnt fiatalok ügyének vizsgálata.

Sorozatos vereségek: Mesterházy bukása következik?


 


Túl van a félidei tisztújító kongresszusán az MSZP, ahol Szanyi Tibor és Mesterházy Attila csapott össze, de az utóbbi politikus viszonylag simán győzött. A szocialisták nem értek el áttörést ebben a félévben sem, ráadásul továbbra is komoly kérdőjelek vannak az esetleges ellenzéki összefogás kapcsán.

Az MSZP számára 2012 első féléve a tisztújításról és a 2014-es választásra való felkészülésről szólt. Emellett a párt szeretett volna túl lenni Gyurcsányék kiválásán, valamint növelni a párt népszerűségét. Ebből a szempontból túl sok eredményt nem mutathatnak föl, mivel az Ipsosnál a biztos szavazók körében januárban 26, júniusban 31 százalékon álltak. A Tárkinál 24-ről 30 százalékra jöttek föl, de a Fidesz–KDNP-t továbbra sem tudták megelőzni.

A közvélemény-kutatásoknál nagyobb kudarc volt a legnagyobb ellenzéki pártnak, hogy egyetlen időközi választáson sem sikerült nyerniük. A tízezer főnél kisebb lakosságú településeken ez egyáltalán nem számított meglepetésnek, mivel ebben a szegmensben korábban sem értek el sikereket. A II. kerületben és Szentendrén elszenvedett vereséget is meg lehetett még magyarázni, de a miskolci és dunaújvárosi kudarc már sokkal kínosabb volt. Az utóbbi esetekben megpróbálták az ellenzéki összefogás hiányával magyarázni a vereséget, de ezeken a településeken korábban a szocialisták verhetetlennek számítottak.

Egyharmadon Szanyi

A sorozatos választási kudarcok természetesen erősítették a változást sürgetők hangját a párton belül, akiknek az élére Szanyi Tibor, az MSZP „örökös” XIII. kerületi győzője állt. Mesterházy a kongresszus előtt folyamatosan azt hangsúlyozta: vezetésével megakadályozta, hogy a párt szétessen, valamint a népszerűségi ranglistán, ha lassan is de elindultak felfelé. Szanyi helyesen mutatott rá, hogy a következő választáson az egyéni kerületek szerepe felértékelődik, és kampánya során ezek megnyerését ígérte.

A választást papírforma szerint Mesterházy nyerte, de a küldöttek közel egyharmada Szanyira voksolt, ami azt mutatja, hogy a jelenlegi pártvezetéssel szemben van bizonyos elégedetlenség. Azt, hogy ez az egyharmad később még nőhet, nem lehet megjósolni, de Mesterházynak a jövőben is erős kézzel kell vezetnie az alakulatot, ha 2014-ben nagyobb belső konfliktus nélkül akar a választásoknak nekifutni.

Összefogás?

A régi-új pártelnök a mostani kongresszussal azt is elérte, hogy legközelebb csak 2014-ben, a választásokat követően lesz tisztújítás az MSZP-ben, így a parlamenti befutó helyek első felébe a mostani elnökség emberei kerülnek majd. Mesterházy többször is beszélt a korábbi „öregek” lecseréléséről, amely egy-két napig komoly vihart váltott ki, ennek ellenére a „régiek” viszonylag hamar beletörődtek abba, hogy a korábbi évekkel szemben már nem töltenek be vezető pozíciókat.

A másik fő téma az esetleges összefogás volt a legnagyobb ellenzéki pártban, de fokozatos erősödésük révén lényegesen jobb pozícióban vannak, mint az LMP vagy a Gyurcsány-féle Demokratikus Koalíció, az egyéb pártokról, civil szervezetekről (4K, Szolidaritás, Hallgatói Hálózat) nem is beszélve. Konkrét összefogás csak a II. kerületi választáson valósult meg, de ott ez sem járt sikerrel. Az MSZP mostanra mint messze legerősebb ellenzéki párt nem érdekelt abban, hogy ismét összeálljon a 2011-ben távozott Gyurcsánnyal vagy az LMP-vel.

Az összefogás ellen hathat a korábbi érvekkel szemben az egyfordulós választási rendszer is, mivel az új szisztéma az éppen legerősebb pártot „jutalmazza”. Ha a szocialisták az ország legerősebb pártjává válnának, akkor egyedül is jó esélyeik lennének a választások megnyerésére, így semmi szükségük nem lenne koalíciós társakra, amiben szerepe lehet a korábbi „emlékeknek” is.



http://mno.hu/belfold/sorozatos-veresegek-mesterhazy-bukasa-kovetkezik-1093389

CÉLPONT


A Hír Televízió Célpont című műsora kiderítette, hogy hosszú éveken keresztül havi százezer darab extasy tablettát és nagy mennyiségű kokaint szállítottak a Hajógyári-sziget szórakozóhelyeire a drogfutárok a holland drogkartelltől. A szerb alvilág egykori alvezére állította ezt, aki több mint 10 éve ismeri Vizoviczki Lászlót. A férfi azt mondta: ő már 2007-ben részletes, feltáró, beismerő vallomást tett a Nemzeti Nyomozó Irodán, és felhívta a rendőrök figyelmét, hogy főtisztek védik Vizoviczki szórakozóhelyeit, mégsem történt semmi.

A Magyar Nemzet szombati számában foglalkozott a Vizoviczki-üggyel. Kiderült, akár ötmilliárd forintra is rúghat az a vagyon, amit a vesztegetés miatt letartóztatott vállalkozó külföldre menekített. A Célpont a fentiek mellett azt is kiderítette: polgárőr-egyesület is működött a Vizoviczki uralta Hajógyári-szigeten, hogy fedezze a szolgálaton kívüli rendőrök ténykedését.

Százmilliós kenőpénzek Veresig és Szilvásyig érhet az Egymásért-ügy.

Autót, ékszereket és masszázst is kaptak a volt titkosszolgálati vezetők az Egymásért alapítványtól, a 100 millió forintos kenőpénzek mellé – derítette ki a Hír TV Célpont című műsora. A szervezet egykori elnöke, Földesi-Szabó László a műsor birtokába jutott vallomása szerint az ügy kulcsfigurája, Jakubinyi Róbert fizette a titkosszolgálat vezetőit, hogy az alapítvány védelem alatt álljon, és elsimítsák a számukra fontos büntetőügyeket. Földesi-Szabó László azt is mondta: Jakubinyi Róbert több vezető MSZP-s politikusnak is tett üzleti ajánlatot.
A titkosszolgálat vezetői százmilliókat kaptak az Egymásért alapítványon keresztül azért, hogy elsimítsák a Jakubinyi Róbert számára fontos büntetőügyeket – állítja vallomásában az alapítvány egykori vezetője. Földesi-Szabó László ezt hangfelvételekkel tudja bizonyítani.

„Jakubinyi a Galambos társaságában többször hangsúlyozta, hogy mivel ő a gazdasági szakember, ő az, aki mindenből pénzt tud csinálni, ezért nagyon fontos számára, hogy semmiben ne legyen akadályoztatva. Ekkor mondta azt is, hogy a Zalaegerszegen vele szemben folyó büntetőeljárás is el legyen intézve" – áll Földesi-Szabó László 2011. június 7-ei vallomásában.

A boríték mellé egyéb „figyelmesség” is járt. Az alapítvány gondoskodott az autóról, a családtagok ékszereiről, illetve a masszázsról, de alapítványi pénzből fizették a titkosszolgálati vezetők házainak renoválását, illetve a családi sírkő felújítását is. A volt főrendőr azt állítja, a „hálózat” nem csak a volt titokminiszter, Szilvásy György családtagjait támogatta, társa, Jakubinyi Róbert több vezető MSZP-s politikussal is kapcsolatba tudott lépni – köztük Juhász Ferenccel. „Egyszer azt hiszem kísérletet tettek arra, hogy üzleti javaslatot vessenek fel, erre azt mondtam, hogy ezzel nem én foglalkozom” – mondta korábban a parlamentben Juhász Ferenc.


Az egykori rendőrtiszt azt állítja, Veres Jánosnak is tettek „üzleti ajánlatot”. A vallomás szerint „Jakubinyi a pénzügyminisztert arra akarta rávenni, hogy adjon az APEH-hoz egy olyan kapcsolatot, akivel tudja intézni a dolgokat, mivel sok elintézni való ügyet (például vagyonosodási vizsgálat) tudna, amiből jó pénzt lehet keresni. Azt mondta, ha sikerül az ügyeket elsimítani, a keresett pénzt úgy osztják el, hogy 30 százalék Jakubinyié, 70 százalék pedig Veresé vagy az MSZP-é. (...) Veres azt mondta, hogy rendben, megbeszéli, akivel kell – ez egy jó ajánlat."

Földesi-Szabó László ügyvédje úgy látja, a volt rendőrtiszt „feltáró vallomása” után az a legvalószínűbb, hogy megismétlik az eljárást. Az alapügyben Földesi-Szabó László első fokon hét évet kapott – a következő tárgyalás hétfőn lesz.


http://mno.hu/ahirtvhirei/szazmillios-kenopenzek-veresig-es-szilvasyig-erhet-az-egymasert-ugy-1087713