2011. szeptember 14., szerda
Jogi oldal.
Milyen bűncselekmény gyanúja miatt folyt a nyomozás:
Az eljárás Btk. 252. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés b) pontja szerint minősülő, gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett vesztegetés bűntett megalapozott gyanúja miatt folyt.
Mi az ide vonatkozó törvény pontosan:
Btk.252. § (1) A költségvetési szervnek, gazdálkodó szervezetnek vagy a társadalmi szervezetnek az az önálló intézkedésre jogosult dolgozója, illetve tagja, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy az ilyen előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja, illetve a jogtalan előny kérőjével vagy elfogadójával egyetért, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető az előnyért a kötelességét megszegi.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az elkövető
a) a kötelességét fontosabb ügyben szegi meg,
b) a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.
Mi bűnszövetség illetve a bűnszervezet fogalma:
A bűnszövetség fogalma
Bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet .
A bűnszövetség a társas elkövetés olyan speciális formája, amely legalább két elkövető legalább két bűncselekmény közös elkövetésére irányuló megállapodását, és az ennek alapján történő bűnelkövetést értékeli. Célja az összehangolt, tudatos bűnözői életvitel súlyosabb szankcionálása. A bűnszövetség megállapításához szükséges, hogy a felek előzetesen állapodjanak meg a cselekmények elkövetésében. Ez a közös szándék akár az elkövetés közben is létrejöhet későbbi bűncselekményekre nézve. Az elkövetők felosztják egymás közt a szerepeket, megtervezik a végrehajtás körülményeit, s újabb hasonló bűnelkövetési lehetőségeket keresnek. Azaz, a cselekményeket szervezetten követik el.
A bűnszövetségbe tartozó elkövetők
A bűnszövetség tekintetében a Legfelsőbb Bíróság IV. sz. Büntető Elvi Döntése az irányadó, amely a bűnszövetség fogalmához magyarázatként fűzi, hogy az elkövetők akár ugyanolyan bűncselekményeket hajthatnak végre (például betöréses lopásra szakosodva), akár különbözőeket. Fontos azonban, hogy ne jöjjön létre bűnszervezet.
Abban az esetben, ha valamelyik elkövető egy, a megállapodásba nem tartozó bűncselekményt egyénileg valósít meg, erre semmiképpen sem terjed ki a bűnszövetség. A bűnszövetségben tevékenykedők lehetnek akár tettesek, akár részesek. A bűncselekmények egy részénél, így vagyon elleni bűncselekményeknél, lőfegyverrel vagy lőszerrel illetve robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés esetén minősítő körülmény a bűnszövetségben való elkövetés.
Bűnszervezet
A bűnszervezet a bűnszövetségen alapulva, abból kiemelve jeleníthető meg. Szemben a bűnszövetséggel, ez egy három vagy több személyből álló csoport, amely hosszabb időre szervezett, összehangoltan működik és amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése
A szervezet általában hierarchikusan felépített, alá-fölérendeltségi viszonyok hatják át. Jellemző rá az egyirányú információáramlás, a tagok szervezet iránti teljes lojalitása.
A bűnszervezet szankciói
A szervezett bűnözés elleni harc egyik eszköze volt e fogalom és a minősítő körülmény 1997-es törvénybe foglalása. Míg korábban egyes bűncselekményeknél, mint minősítő körülmény is megjelent, addig 2002. április 1-jétől már a minősítő körülményként történő szabályozás megszűnt, ehelyett új, általános részi jogkövetkezmények fűződnek a bűnszervezetben történő elkövetéshez. Így ma már minden esetben, ha az elkövető az öt évi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekményt bűnszervezetben követi el, a bűncselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik (de a 20 évet így sem haladhatja meg)
A törvény egyéb következményeket is fűz a jogintézményhez, így az ilyen alakzat megléte esetén:
1.az elkövető feltételes szabadságra nem bocsátható.
2.a büntetés végrehajtása nem függeszthető fel
3.a szabadságvesztés-büntetést már akkor is fegyházban kell végrehajtani, ha két évi vagy ennél súlyosabb büntetésre ítélik, illetve
4.arra a vagyonra, amelyet az elkövető a bűnszervezetben való részvétele idején szerzett, vagyonelkobzást kell alkalmazni
Magyarországi fegyházak:
Balassagyarmati Fegyház és Börtön
2660 Balassagyarmat, Madách u. 2.
Budapesti Fegyház és Börtön
1108 Budapest, Kozma u. 13.
Márianosztrai Fegyház és Börtön
2629 Márianosztra, Pálosok tere 1.
Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön
3981 Sátoraljaújhely, Kazinczy u. 35.
Sopronkőhidai Fegyház és Börtön
9407 Sopronkőhida, Pesti Barnabás u. 25.
Szegedi Fegyház és Börtön
6724 Szeged, Mars tér 13.
Váci Fegyház és Börtön
2600 Vác, Köztársaság u. 62-64.
Akkor most már mindenki komolyan vehetné az ügyet mert már nem babra megy a játék. Bűnszervezet esetén nincs harmadolás,felezés illetve egyéb kedvezmény a kiszabott büntetés enyhítésére. Tehát ha valaki 5 év 4 hónapot kap akkor azt csontra az utolsó percig le kell ülnie.Tehát ha ebben az ügyben elítélnek valakit az 5-15 terjedő börtön büntetést fog kapni…Jól érthetően az 5 év a minimum ebben nincs mérlegelési joga a bíróságnak egy ilyen bűncselekmény kapcsán ja és a fent felsorolt fegyházak valamelyikében kell a büntetést letölteni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése