Újra tárgyalják a Zuschlag-ügyet.

Hosszabb és börtön helyett fegyházban letöltendő büntetést kért a vádlottakra az ügyész a Zuschlag-ügy kedden kezdődött másodfokú tárgyalásán. A Szegedi Ítélőtábla a tervek szerint az első tárgyalási napon a vádbeszéd mellett Zuschlag János védőjének beszédét is meg szerette volna hallgatni, ám az ügyvéd még nem készült el a védőbeszéddel. Ezért a vádbeszéd után az elnöklő bíró berekesztette a tárgyalást.

Az őrök is alig fértek a tárgyalóterem ajtajához Zuschlag Jánossal, akit bilincsben hoztak a tárgyalásra. Nemcsak a folyosón, a tárgyalóteremben is nagy volt a tolongás. Rengeteg fotós, operatőr, újságíró jött el a délelőtti tárgyalásra. Folyamatos villogtak a vakuk, kattogtak a fényképezőgépek.

A bírónő láthatóan nem tudott mit kezdeni a sok érdeklődővel. Alig lehetett érteni, hogy mit mondott.

Keddtől hét napon keresztül tárgyalja az ítélőtábla a volt szocialista politikus és társai büntetőperét. Az ügyész hosszabb és börtön helyett fegyházban letöltendő büntetést kért a vádlottakra. Zuschlag János első fokon 8 és fél év börtönbüntetést kapott, társai több mint 41 év börtönbüntetést kaptak bűnszervezetben elkövetett csalás miatt.

Az első 10 perc után a bírónő nem tűrte tovább kamerákat és fényképezőgépeket a tárgyalóteremben, a többi tárgyalási napra is csak ennyi forgatást engedélyezett. A Szegedi Ítélőtábla a tervek szerint az első tárgyalási napon a vádbeszéd mellett Zuschlag János védőjének beszédét is meg szerette volna hallgatni, ám az ügyvéd még nem készült el a védőbeszéddel. Ezért a vádbeszéd után az elnöklő bíró berekesztette a tárgyalást.

Bilinccsel a kezén, vezetőláncon, cipőfűző és nadrágszíj nélkül hozták a rendőrök Zuschlag Jánost a Szegedi Városi Bíróságra még 2007 szeptemberében. A volt szocialista politikus előzetes letartóztatásáról percek alatt döntött a bíró. Az első tárgyalásra azonban több mint egy évet kellett várni.

„Tény, az elnyert támogatásokat a pályázati céltól eltérően használtuk fel, még ha hasonló közösségi és ifjúsági rendezvényekre költöttük, mint amire eredetileg a pályázatot beadtuk” - ezt mondta Zuschlag János még 2008 novemberében, az első tárgyalási napon.

Elismerte: csaltak a pályázatokon elnyert pénzzel, mert azt nem az eredeti célra használták fel, igaz, azt állította, a támogatásból hasonló programokat finanszíroztak. Azt azonban tagadta, hogy neki vagy bárkinek ebből haszna származott volna. Szerinte hibás volt a civil szervezetek korábbi rendezvényfinanszírozási gyakorlata és ez az átláthatatlan folyamat vezetett a bírósági ügyhöz.

„Az elnyert támogatásokat senki nem tapsolta el, senki nem sikkasztotta el, senki nem utazta el” – mondta Zuschlag János.

A gyanú szerint a volt parlamenti képviselő és társai tucatnyi egyesületet és alapítványt hoztak létre. Milliós állami támogatásokat vettek fel a sportminisztériumtól, a szociális tárcától és a fővárosi önkormányzattól fiktív számlákkal igazolt nem létező programokra.

A Zuschlag-ügy 2007-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy a politikushoz kapcsolódó alapítványok és egyesületek nem tudtak elszámolni az állami pályázatokon nyert pénzekkel. A bűncselekménnyel okozott kár 72 millió forint, bár ennek jelentős része megtérült, Zuschlag János még a nyomozás elején 50 milliót visszafizetett.