2009. november 16., hétfő

Fut a pénze után a BKV


Nem mondott le végleg a BKV arról a 822 millió forintról, amelyet a cég fizetett az elmúlt években végkielégítésekre és tanácsadói szerződésekre. A cég kommunikációs igazgatója tagadta, hogy csupán 100 millió forintra számítanak, ahogyan azt a Vasárnapi Blikk megírta. Ennyit csupán a munkaügyi perek után remélnek, de a többi pénzért is pereskednek majd, ha a büntetőügyek is a cégnek kedvezően zárulnak le.

A BKV vezérigazgatója októberben még azt mondta, hogy körülbelül 86 millió forintot szeretnének visszakapni a 100 milliós lelépési pénzzel távozó Szalainé Szilágyi Eleonórától. A cég azóta visszavett igényeiből. 31 munkaügyi pert indítottak a szerintük indokolatlan kifizetések miatt, ezekből összesen csak 100 millióra számítanak.

„Ne felejtsük el, hogy a vezérigazgató úr feljelentést tett 48 ügyben, 822 millió forint értékben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt” – mondta Székelyné Pásztor Erzsébet, a BKV kommunikációs igazgatója.

A BKV tehát nem tett le végleg a 822 millió forintról, de azt maguk is elismerik: nem lesz könnyű hozzájutni. Ha a munkaügyi bíróság mind a 31 ügyben a cégnek ad igazat, kötelezhetik a volt vezetőket az összesen 100 millió visszafizetésére. A 48 büntetőfeljelentés esetén viszont - ha az ügyek el is jutnak a bíróságig, és a BKV számára kedvező ítélet születik - polgári pert kell indítaniuk a pénzért.

A BKV-nak a munkaügyi bíróságon azt sem lesz könnyű bizonyítania, hogy egy-egy szerződés, ha nem is volt jogszerűtlen, de a jó erkölcsbe ütközött.

„Ha a szerződésben a Munka Törvénykönyvénél kedvezőbb feltételek szerepelnek, attól az még szabályos szerződés, és nem lehet pénzt visszakövetelni” – mondta Waldmann Gábor munkajogász.

Ez csak a végkielégítésekre vonatkozik. A tanácsadói szerződések jogszerűségét, és azt, hogy a pénzért cserébe végeztek-e valódi munkát, egyelőre a rendőrség vizsgálja.

Nincsenek megjegyzések: